Éles fájdalom, vagy tompa, szorító nyomás a mellkasban, gyomortájon, zsibbadó balkar. Sajnos közismert tünetek, a szívinfarktus jelzői. Magyarországon évente körülbelül ötvenezren halnak meg elhízás, magasvérnyomás, dohányzás, cukorbetegség és magas koleszterinszint előidézte szívinfarktusban, jóllehet közülük sokaknál életmódváltással megelőzhető lenne a tragédia. A szívinfarktustól el kell különíteni az ugyancsak a mellkasban jelentkező fájdalommal jellemezhető angina pektoriszt. Amíg utóbbi esetében a szívizom vérellátási zavara, elégtelen oxigénellátása miatt átmenetileg fellépő mellkasi fájdalomról vagy nyomásérzésről van szó, addig a szívinfarktus olyan veszélyállapot, amelyben a szív egy részének vérellátása hirtelen nagymértékben csökken, vagy megszűnik, és a szívizom az oxigénhiány következtében elhal.
További orvosi jegyzeteink
Visszérbetegség, trombózis, embólia
Nyiroködéma, láb- és kézdagadás
Videóriportok
Riportsorozat a magasvérnyomás-betegségről
Riportsorozat a szívinfarktusról
Interaktív ajánló
A köznapi nyelven gyakran szívrohamként emlegetett szívinfarktus jellegzetes heveny tünete a hirtelen kezdődő igen erős, szorító fájdalom. Az anginás rohamra emlékeztető mellkasi fájdalmat gyakran verejtékezés és halálfélelem kísér. Előfordul, hogy a fájdalom a gyomortájékon jelentkezik, hasi megbetegedést sejtetve. A roham jellegzetes előjelei, legtöbbször már akár hetekkel korábban a kisebb mellkasi nyomásérzések, a rossz közérzet, valamint a fáradékonyság lehetnek. Szövődményként hirtelen halál, szívritmuszavarok, kardiogén sokk, agy- és végtagembólia, a szívizomfal megrepedése léphet fel.
A két kórkép okozta mellkasi fájdalom között a legalapvetőbb különbség az, hogy infarktusban a fájdalom tartósabb és a nyelv alá helyezett nitroglicerin-tabletta (vagy spray) hatására sem szűnik meg.
Mellkasi fájdalmat a koszorúér-betegségeken kívül számos egyéb betegség, pl. idegi eredetű betegség, a gerinc nyaki szakaszának elmeszesedése, bordaközi idegfájdalom, rekeszsérv, epekő, mellhártyagyulladás is okozhat. Ezért szíveredetének megállapítása, kizárása mindig szakorvos feladata. A jellegzetes tünetek valószínűsítik a tünetegyüttest. Ezek hiányában a szívizom izotópos vizsgálata, EKG-, szívultrahang-vizsgálat, koszorúérfestés segítségével támasztható alá a diagnózis.
A szívinfarktuson átesett személy sorsát legtöbbször az dönti el, hogy az első tüneteket miként értékelte maga a beteg, valamint környezete, vagyis milyen gyorsan kerül szakszerű kórházi kezelésbe. A tünetek fellépése esetén azonnal segítséget kell kérni, mentőt kell hívni. A segítség megérkezéséig az érintett személy környezetében nyugalmat kell biztosítani, friss levegőről gondoskodni kell, a szoros ruházatot el kell távolítani. Amennyiben kézközelben van, nyelv alatti nitroglicerint kell adni. A legfontosabb, hogy a beteg minél hamarabb kórházba kerüljön, annak érdekében, hogy az elzáródott érszakasz szakszerű terápia hatására minél hamarabb újból megnyíljon. Súlyos, a hirtelen keringés- és légzésmegálláshoz vezető szívroham esetén azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést. Az újraélesztés csak a klinikai halál beállta utáni 3-4 percen belül lehetséges. Ezt követően a keringésleállás visszafordíthatatlan agyi károsodást okoz. A sikeres újraélesztés jele, ha a pupillák fényre újra összeszűkülnek, a légzés visszatér, és a beteg sápadt bőrszíne élénkebb lesz. A diagnózis EKG- és laboratóriumi vizsgálatokkal támasztható alá.
- Kialakulása, okai
- Tünetei, felismerése
- Kezelése, rehabilitáció
- Megelőzése
