A Basedow-Graves-betegség a szervezet saját sejtjeit megtámadó betegségcsoporthoz tartozó kórkép, a pajzsmirigyhormon-túltermelés leggyakoribb formája. A pajzsmirigy egyenletes megnagyobbodásával jár, ami a nyakon kidudorodást, golyvát okoz. Nőkben 6-8-szor gyakoribb, mint férfiakban, kezdete általában 20 és 40 éves kor közé esik.
Kialakulása, okai
A pajzsmirigy a nyakon, közvetlenül a bőr alatt elhelyezkedő mirigy, mely az ádámcsutka alatt található. Normálisan nem tapintható, megnagyobbodása okozza a golyvát. A pajzsmirigy az ún. T3 (trijód-trionin)- és T4 (tiroxin)-hormonokat választja ki, melyek a szervezet anyagcseréjének sebességét szabályozzák. A pajzsmirigyhormonok felépítéséhez a szervezetnek jódra van szüksége, melyhez a táplálék és a víz útján jut hozzá. A pajzsmirigyhormonok termelődését az agyalapi mirigy speciális hormonja, a TSH (tirozin-stimuláló hormon) szabályozza, mely egy további agyi terület, az ún. hippotalamus által kibocsátott hormon ellenőrzése alatt áll. Basedow-kórban a pajzsmirigy sejtek membránján lévő agyalapi mirigy hormon-megkötőhelyek ellen termelődnek ellenanyagok, melyek a pajzsmirigy sejtjeit fokozott hormontermelésre serkentik. Ezek az ellenanyagok kimutathatók a vérből. A Basedow-kór a szervezet saját sejtjeit támadó további kórképekhez is kapcsolódhat. Kialakulásában az öröklődési hajlam is kimutatható.
Pajzsmirigyhormon-túltermelés egyéb okok miatt is kialakulhat, pl. göbös golyva, valamint a pajzsmirigy és az agyalapi mirigy daganata esetén.
Pajzsmirigyhormon-túltermelés egyéb okok miatt is kialakulhat, pl. göbös golyva, valamint a pajzsmirigy és az agyalapi mirigy daganata esetén.
- Kialakulása, okai
- Tünetei, felismerése
- Kezelése
