Az időskori makuladegeneráció az ideghártya centrális látásért felelős kis területének, a sárgafoltnak a károsodása, illetve állapotának leromlása. A makuladegeneráció a fejlett országokban, így hazánkban is a vakság vezető okának számít a 65 év feletti lakosság körében: bár a betegség nem mindenkinél okoz teljes vakságot, mégis jelentős látásromláshoz vezethet. Videóriport-sorozatunkban szemész szakorvosok segítségével mutatjuk be, hogy melyek az időskori makuladegeneráció kialakulásának okai, legjellegzetesebb tünetei, és hogy miért fordul elő egyre gyakrabban ez a kórkép. Milyen kezelési lehetőségek léteznek, és mit tehetünk a betegség kialakulásának megelőzése érdekében?
Ajánló
Mit tehet Ön helyes táplálkozással szemének egészségéért?
Az immunrendszer hibás működése is okozhat vakságot
Testmozgással a szembetegség ellen
Szembe ültethető minitávcső: új remény a gyengénlátóknak
Az elhízás növelheti az időskori szembetegségek kialakulásának kockázatát
D-vitaminnal az időskori makuladegeneráció ellen
Őssejtekkel a szembetegségek ellen
Szénhidrátok és látásromlás - további bizonyítékok
Időskori szembetegség és az érrendszeri betegségek kapcsolata
Vaksághoz is vezető betegséget okozhat a dohányzás
Vaksághoz is vezető betegséget okozhat a dohányzás
Interaktív
Szimuláció az időskori makuladegenerációról
Az öregkori makuladegeneráció a szem öregedése során jelentkezik, örökletes és környezeti tényezők egyaránt befolyásolják a betegség kialakulását és súlyosságának mértékét. Erős napsugárzás hatására is kialakulhat (lásd: Az ultraibolya sugárzás hatása a szemre). A betegség lényege az, hogy a szembe érkező fénysugarak éppen a sárgafolton gyűlnek össze. Ez egyrészről feltétele az éles látásnak, másrészről viszont a napfényben található káros sugarak következtében szabad gyökök, azaz szöveteket károsító anyagok keletkezéséhez vezet. A szabad gyökök hatására az ideghártya anyagcseréjéért felelős sejtek elpusztulnak, emiatt az ideghártya egyes rétegei megvastagodnak, a retina kóros anyagcseretermékei lerakódnak, ezzel eltorzítva a retinát. Ez a torzulás aztán a retina más rétegeinek károsodását okozhatja. Az esetek kb. 10%-ában a sárgafoltba új véredények nőnek. Ezek sérülékenyek, gyakran vér szivárog belőlük a retinába, és így heg képződik. Ez a heg nagymértékben rontja a centrális látást.
Az egészséges szem rendelkezik a szabad gyökök károsító hatása ellen egy hatékony védelmi rendszerrel, amely a retina pigment-rétegéből valamint különböző antioxidáns anyagokból áll. Amennyiben hiányos mértékben jutnak a szervezetbe a táplálékkal bizonyos fontos nyomelemek, a védekezés gyengül, illetve az életkor előrehaladtával is egyre sérülékenyebbé válik.
Mennyire gyakori a betegség?
Bárkit érinthet ez a betegség, de legfőképpen az 50 év felettieknél jelentkezik: a 40 felettiek 4 %-ánál, az 50 felettiek 9 %-ánál, a 65 felettiek 23 %-ánál, a 80 felettiek 31 %-ánál. Férfiaknál és nőknél egyaránt kialakulhat. Ez világszerte mintegy 161 millió érintettet jelent, akik közül 124 millióan csökkent látással, míg 37 millióan vaksággal küzdenek. Az iparosodott országokban ez a vezető oka a 65 év feletti lakosságnál a vakság kialakulásának. A vakságok 45, a komoly látásvesztések közel 70 százalékáért az öregkori makuladegeneráció felelős a hetven év felettieknél. A lakosság öregedése következtében a makuladegenerációban szenvedők számának további növekedésére lehet számítani.
Videóriport-sorozatunkban Dr. Kerek Andrea és Dr. Kovács Orsolya az Állami Egészségügyi Központ szakemberei, valamint Dr. Gyöngyösi Péter szemész szakorvos segítségével megtudhatjuk, hogy melyek az időskori makuladegeneráció kialakulásának okai, legjellegzetesebb tünetei, és hogy miért fordul elő egyre gyakrabban ez a kórkép. Ezenfelül olyan kérdésekre is választ kaphatunk, hogy milyen kezelési, vizsgálati lehetőségek állnak a szakorvosok rendelkezésére, illetve mit tehetünk a betegség későbbi kialakulásának megelőzése érdekében.
Miként észlelhető, ismerhető fel a degeneráció?
Az öregkori makuladegenerációs páciensek néha észreveszik, hogy látásuk romlott. Gyakran viszont észre sem veszik, hogy gond van, mindaddig, míg látásuk el nem homályosodik. A látásromlás folyamata hónapokat, még gyakrabban éveket vesz igénybe. Első tünete lehet egy, a nézés irányában állandóan jelentkező homályos folt. Később a látott kép töredezetté, torzulttá válik, végül jelentős látáscsökkenés alakul ki. A betegség legtöbbször mindkét szemet érinti, de gyakran eltérő mértékben. Egy szemvizsgálat során számos tesztet végeznek, amivel feltárható az öregkori makuladegeneráció.
A szemész a szemtükör, az ún. oftalmoszkóp segítségével képes megvizsgálni a szem belsejét, a sárgafoltot is. A vizsgálat előtt néha folyadékot cseppent a szembe, hogy a pupilla kitáguljon, és így jobban láthassa a belső szerkezetet. Az oftalmoszkópon keresztül a szemész a makula szerkezeti változásait keresi, mint például lerakódások felhalmozódását, vagy újonnan képződő véredényeket. Egy másik teszt az ún. Amsler diagram. Ez egy hagyományos rács, amely úgy néz ki, mint egy milliméterpapír. Öregkori makuladegenerációs páciensek gyakran úgy látják, hogy a rács egyes részei torzak, vagy hiányoznak. Az optometristák az általuk makuláris degenerációtól szenvedőnek ítélt pácienseket beutalják egy szemorvoshoz, hogy igazolja a diagnózist. A szemorvos egy fluorescein angiográfiának nevezett tesztet végezhet el. A teszt során fluoreszkáló festéket juttat a páciens véráramába, és a festék terjedését a retina véredényein keresztül vizsgálja. Ez minden sérült falú véredényt kimutat.
- Miért, hogyan alakul ki az AMD?
- Kezelhető-e az öregkori makuladegeneráció?
