A menstruáció zavara gyakori jelenség, mert a havi vérzést érzékeny hormonális rendszerek szabályozzák, amelyeket sok tényező befolyásolhat. A nemi szervek anatómiai eltérései is vezethetnek vérzészavarokhoz. A túl korai, vagy késői életkorban jelentkező, a gyakori (21 napnál rövidebb), vagy elnyúló (38 napnál hosszabb) ciklusban, illetve a rendszertelen, a rövid vagy túl hosszú ideig tartó, a minimális vagy túl erős vérzéssel járó és a kórosan fájdalmas, illetve tüneteket okozó menstruációt rendellenesnek tartjuk. A kóros menstruáció hátterében leggyakrabban veszélytelen, múló okok állnak, de a ritkán így jelentkező súlyosabb betegségek felismerése érdekében minden esetben szakorvosi vizsgálat javasolt.
Kialakulása, okai, tünetei
A lányok első menstruációja Magyarországon átlagosan 12-13 éves korban következik be. Ezt szaknyelven "menarhe"-nak nevezzük. Pubertás idején a menstruációs vérzés még általában rendszertelen, változó mennyiségű lehet. Ezt követően (lehet, hogy csak hónapok, ritkán egy-két év múltán) a menstruáció szabályossá válik, 28 naponta (+/- egy hét) jelentkezik és rendszerint 4-6 napig tart.
A 18 éves korig nem jelentkező menstruációt kórosnak tekintjük. Ilyenkor általában a másodlagos nemi jelek kifejlődése is késik. Hátterében gyakran genetikai rendellenességek állnak.
Szintén kórosnak tekintjük, ha a már kialakult menstruációs ciklust követően az újabb menstruáció késése meghaladja a 90 napot. Ezt a hormonrendszer zavara okozza, ami lehet, hogy egyéb szervek kórós folyamataival függ össze.
A központi idegrendszert terhelő állapotok, úgymint súlyos általános betegségek, túlzott stressz, túlzott fizikai aktivitás (élsport), fokozott lelki megterhelés szintén menstruációs zavarokat eredményezhet. Sokszor a vérzészavar az első jele a szervezet túlterhelésének. Ilyen esetben, ha a túlterhelés megszűnik, a kiegyensúlyozott életvitel mellett a normális menstruáció általában helyreáll.
A pszichés eredetű vérzéskimaradás legsúlyosabb formája az anorexia, illetve bulimia nevű kórkép. A betegek ilyenkor a kóros elhízástól való félelmükben ételt alig fogyasztanak, illetve étkezés után gyakran szándékosan hánynak. A szervezetük teljesen legyengül, a hormonrendszer felborul, vérzészavar, vagy teljes vérzésmentes állapot alakulhat ki.
A központi idegrendszer jó és rosszindulatú daganatai is megváltoztathatják a szabályos menstruációt. Ekkor a hormonális változások mellett központi idegrendszeri tünetek - fejfájás, látászavar stb. - is megjelenhetnek.
A petefészek kóros kifejlődése, hormontermelő jó és rosszindulatú tumorai, cisztái, rendellenes működése is vérzészavart idézhet elő.
Egyéb hormontermelő szerveink, úgymint a mellékvese, pajzsmirigy, hasnyálmirigy kóros működése is felboríthatja a menstruációs ciklust, mert a szervezet hormonjai nem egymástól függetlenül, hanem szoros egymásra hatásban, ún. visszacsatolásos rendszerben működnek. Ezeknek a problémáknak a felismerése és megfelelő kezelése több orvosi szakterület együttműködését és közös munkáját teszi szükségessé.
A hüvely és a méh anatómiai eltérései, fejlődési rendellenességei is menstruációs zavarokhoz vezethetnek. Plasztikai műtétet követően a vérzészavar gyakran megszűnik.
Egyes gyógyszerek, bizonyos méhen, petefészken végzett műtétek, sugárterápiás kezelések is eredményezhetik a normális menstruáció zavarát. Hosszabb ideig alkalmazott hormonális fogamzásgátló tabletta elhagyása után a havi vérzés ritkán több hónapon keresztül késhet. Ez az állapot rendszerint spontán rendeződik, de gyógyszerrel is helyreállítható.
Az első menstruációtól a változó korig terjedő időszakban jelentkező rendellenes vérzések hátterében legtöbbször a hormonális funkció zavara áll. A vérzészavart ilyenkor leggyakrabban az okozza, hogy a petefészekben nem reped fel az érett tüsző. A női nemi hormonok egyensúlya ilyenkor felborul, ezért a két szabályos menstruáció között rendellenes vérzés alakulhat ki. Egy-két ciklus alatt ez az állapot spontán rendeződik, különösebb teendőt nem igényel.
Ha az időben jelentkező vérzés mennyisége a normális mértéket (max. 80ml) meghaladja, ezt fokozott vérveszteségnek tartjuk. Az okok felkutatása és a vérszegénység kezelése érdekében szakorvosi vizsgálat javasolt. Myomagöb, méhen belüli fogamzásgátló eszköz, méhnyálkahártya túlburjánzás, a petefészek, a méh, valamint a méhnyak jó- vagy rosszindulatú elváltozása, továbbá a méhnyálkahártya, vagy a petefészek gyulladása is okozhatja.
A szabályos időközökben jelentkező, de általában rövidebb és kisebb volumenű menstruációkat is kórosnak tekintjük. Hátterében gyakran áll a peteérés elmaradása, hosszabb ideig alkalmazott hormonális fogamzásgátló tabletta elhagyása, vagy szülés, illetve szoptatás utáni állapot. Szervi elváltozások miatt is létrejöhet. A méh üregét érintő műtéti beavatkozásokat követően, valamint a méhnyálkahártya gyulladása miatt a méh belső felszíne összetapadhat, ami rendellenesen kevés menstruációs vérzéshez, továbbá meddőséghez vezethet. Méhtükrözéses beavatkozással az összenövések általában oldhatók.
A menstruáció előtt gyakran 7-10 nappal jelentkező változatos tünetek, kellemetlen pszichés panaszok is a menstruáció zavarai közé tartoznak. Ilyenek a fokozott ingerlékenység, a lelki instabilitás, a depresszió, a nem megfelelően kontrollált érzelmi reakciók, fájdalmas mellfeszülés, fej- és hátfájdalom, emésztési zavarok, hőhullámok. Ezen tünetegyüttest, mely a nők 1-2%-át akadályozzák a normális életvitelben, nevezzük premenstruális feszültségnek. A tünetekért valószínűleg a hormonális hatások tehetők felelőssé. A szervi megbetegedés kizárását követően pszichoterápia, vagy gyógyszeres kezelés javasolt. A pszichoterápia az önismeret fejlesztése révén segít felismernünk a praemenstruális syndróma tünetei és az érzelmi konfliktusaink közötti összefüggéseket. A hormonszint megváltoztatása nélkül a lelki instabilitásra, depresszióra hajlamos betegekben jó eredménnyel szünteti meg a tüneteket.
A 18 éves korig nem jelentkező menstruációt kórosnak tekintjük. Ilyenkor általában a másodlagos nemi jelek kifejlődése is késik. Hátterében gyakran genetikai rendellenességek állnak.
Szintén kórosnak tekintjük, ha a már kialakult menstruációs ciklust követően az újabb menstruáció késése meghaladja a 90 napot. Ezt a hormonrendszer zavara okozza, ami lehet, hogy egyéb szervek kórós folyamataival függ össze.
A központi idegrendszert terhelő állapotok, úgymint súlyos általános betegségek, túlzott stressz, túlzott fizikai aktivitás (élsport), fokozott lelki megterhelés szintén menstruációs zavarokat eredményezhet. Sokszor a vérzészavar az első jele a szervezet túlterhelésének. Ilyen esetben, ha a túlterhelés megszűnik, a kiegyensúlyozott életvitel mellett a normális menstruáció általában helyreáll.
A pszichés eredetű vérzéskimaradás legsúlyosabb formája az anorexia, illetve bulimia nevű kórkép. A betegek ilyenkor a kóros elhízástól való félelmükben ételt alig fogyasztanak, illetve étkezés után gyakran szándékosan hánynak. A szervezetük teljesen legyengül, a hormonrendszer felborul, vérzészavar, vagy teljes vérzésmentes állapot alakulhat ki.
A központi idegrendszer jó és rosszindulatú daganatai is megváltoztathatják a szabályos menstruációt. Ekkor a hormonális változások mellett központi idegrendszeri tünetek - fejfájás, látászavar stb. - is megjelenhetnek.
A petefészek kóros kifejlődése, hormontermelő jó és rosszindulatú tumorai, cisztái, rendellenes működése is vérzészavart idézhet elő.
Egyéb hormontermelő szerveink, úgymint a mellékvese, pajzsmirigy, hasnyálmirigy kóros működése is felboríthatja a menstruációs ciklust, mert a szervezet hormonjai nem egymástól függetlenül, hanem szoros egymásra hatásban, ún. visszacsatolásos rendszerben működnek. Ezeknek a problémáknak a felismerése és megfelelő kezelése több orvosi szakterület együttműködését és közös munkáját teszi szükségessé.
A hüvely és a méh anatómiai eltérései, fejlődési rendellenességei is menstruációs zavarokhoz vezethetnek. Plasztikai műtétet követően a vérzészavar gyakran megszűnik.
Egyes gyógyszerek, bizonyos méhen, petefészken végzett műtétek, sugárterápiás kezelések is eredményezhetik a normális menstruáció zavarát. Hosszabb ideig alkalmazott hormonális fogamzásgátló tabletta elhagyása után a havi vérzés ritkán több hónapon keresztül késhet. Ez az állapot rendszerint spontán rendeződik, de gyógyszerrel is helyreállítható.
Az első menstruációtól a változó korig terjedő időszakban jelentkező rendellenes vérzések hátterében legtöbbször a hormonális funkció zavara áll. A vérzészavart ilyenkor leggyakrabban az okozza, hogy a petefészekben nem reped fel az érett tüsző. A női nemi hormonok egyensúlya ilyenkor felborul, ezért a két szabályos menstruáció között rendellenes vérzés alakulhat ki. Egy-két ciklus alatt ez az állapot spontán rendeződik, különösebb teendőt nem igényel.
Ha az időben jelentkező vérzés mennyisége a normális mértéket (max. 80ml) meghaladja, ezt fokozott vérveszteségnek tartjuk. Az okok felkutatása és a vérszegénység kezelése érdekében szakorvosi vizsgálat javasolt. Myomagöb, méhen belüli fogamzásgátló eszköz, méhnyálkahártya túlburjánzás, a petefészek, a méh, valamint a méhnyak jó- vagy rosszindulatú elváltozása, továbbá a méhnyálkahártya, vagy a petefészek gyulladása is okozhatja.
A szabályos időközökben jelentkező, de általában rövidebb és kisebb volumenű menstruációkat is kórosnak tekintjük. Hátterében gyakran áll a peteérés elmaradása, hosszabb ideig alkalmazott hormonális fogamzásgátló tabletta elhagyása, vagy szülés, illetve szoptatás utáni állapot. Szervi elváltozások miatt is létrejöhet. A méh üregét érintő műtéti beavatkozásokat követően, valamint a méhnyálkahártya gyulladása miatt a méh belső felszíne összetapadhat, ami rendellenesen kevés menstruációs vérzéshez, továbbá meddőséghez vezethet. Méhtükrözéses beavatkozással az összenövések általában oldhatók.
A menstruáció előtt gyakran 7-10 nappal jelentkező változatos tünetek, kellemetlen pszichés panaszok is a menstruáció zavarai közé tartoznak. Ilyenek a fokozott ingerlékenység, a lelki instabilitás, a depresszió, a nem megfelelően kontrollált érzelmi reakciók, fájdalmas mellfeszülés, fej- és hátfájdalom, emésztési zavarok, hőhullámok. Ezen tünetegyüttest, mely a nők 1-2%-át akadályozzák a normális életvitelben, nevezzük premenstruális feszültségnek. A tünetekért valószínűleg a hormonális hatások tehetők felelőssé. A szervi megbetegedés kizárását követően pszichoterápia, vagy gyógyszeres kezelés javasolt. A pszichoterápia az önismeret fejlesztése révén segít felismernünk a praemenstruális syndróma tünetei és az érzelmi konfliktusaink közötti összefüggéseket. A hormonszint megváltoztatása nélkül a lelki instabilitásra, depresszióra hajlamos betegekben jó eredménnyel szünteti meg a tüneteket.
- Kialakulása, okai, tünetei
- Felismerése, kezelése
