A fejfájás az egyik leggyakrabban jelentkező panasz. Kialakulhat számos betegség kísérő tüneteként, azonban lehet önálló betegség is. A leggyakoribb önálló fejfájástípus az ún. tenziós (feszüléses) fejfájás, a migrén, és a féloldali, rohamokban jelentkező fejfájás. A fejfájás eredetének felderítése a kezelés alapja.
Az egyes fejfájástípusok elkülönítésében nagyon fontos a fejfájás kialakulásának és menetének pontos ismerete, azaz hogyan alakul ki, mi váltja ki, mire enyhül, kísérik-e bevezető tünetek, milyen gyakran jelentkezik, előfordult-e a családban, miért éppen most fordult orvoshoz. Ezek mind nagyon fontos kérdések, melyeket célszerű a fejfájással foglalkozó ideggyógyászati szakrendelőben megbeszélni. A vizsgálathoz tartozik egy általános belgyógyászati, szemészeti és ideggyógászati vizsgálat, valamint a vérnyomásmérés. Szükség esetén a koponyáról képalkotó komputertomográfia- (CT-), mágneses rezonancia- (MR-), a nyaki gerincről pedig röntgenfelvételt is készítenek. Amennyiben gyulladásra utaló jelek vannak, lumbálpunkciót (gerinccsapolást) végeznek, vagyis a gerinccsatornából vékony tű segítségével csekély mennyiségű agyvizet nyernek további vizsgálatok céljára.
A továbbiakban az önálló idegrendszeri betegségként jelentkező fejfájásokról lesz szó.
- Kialakulása, okai, típusai
- Migrén
- Tenziós fejfájás, cluster









