A koponyán belül több helyen alakulhat ki vérzés. A vérzés helyétől függően különbözik kialakulásának oka, kimenetele, és kezelése is. Közös jellemzőjük, hogy koponyaűrön belüli nyomásfokozódáshoz vezetnek. Mivel a koponya zárt tér, a betörő vér az agyállomány rovására foglalja el helyét. Az agy, illetve az idegsejtek minden károsító hatásra igen érzékenyek, így nyomásfokozódáskor, oxigénhiányos állapotban nagyon könnyen károsodnak. Az idegsejtek feladata magzati, illetve kora kisgyermekkorra kialakul, feladatukat más idegsejtek csak korlátozott mértékben képesek átvenni, ezért minden károsodás, könnyen maradandó idegrendszeri tüneteket okozhat. A koponyaűrön belüli vérzések mindig súlyos állapotot jelölnek, mely azonnali kórházi ellátást igényel.
Típusai, kialakulása, okai
Kívülről befelé haladva az agyat fedő rétegek: koponyacsontok, a koponyacsontokkal szorosan összenőtt kemény agyhártya, valamint alatta a lágy agyhártya. A lágy agyhártya két részből áll, a pókhálóhártya, és az agy felszínéhez szorosan tapadó érhordozó agyhártya. Ez alatt található maga az agyállomány. Az agy vérellátása két különböző úton érkezik, mindkét oldalon szimmetrikusan a nyaki verőérből, illetve a nyakcsigolyák ívei között futó verőerekből. A nyaki verőérből érkező ág kettéágazik egy elülső és egy középső agyi verőérre, valamint a csigolyák mentén futó érből alakul ki a hátulsó agyi verőér. Ez a 3 pár agyi verőér körgyűrűt alkot, így az agy alsó részén vérellátása egy bonyolult, egységet alkotó hálózat eredménye.
Az agyi vérkeringési katasztrófák 20 %-át kitevő, az agy állományán belüli vérzésen kívül, az agyhártyák közötti résekben is felléphet vérzés. A koponyacsontok és a kemény agyhártya közötti vérzés az ún. epiduralis vérzés, baleset kapcsán kialakuló artériás vérzés. A kemény és lágy agyhártya közötti vérzés az ún. szubduralis vérzés, fejsérülés kapcsán kialakult vénás érszakadás következtében lép fel. Az agy állománya és az ún. pókhálóhártya közötti vérzés az ún. szubarachnoidealis artériás vérzés, mely az érkiboltosulás elszakadásának következménye.
Agyállományi vérzések
Az agy állományán belüli vérzés bármely agyat ellátó verőér megrepedése esetén kialakulhat. A tünetek jellege a vérzés helyétől függően változik.
A vérzés kialakulásának nagyon fontos befolyásoló tényezője az erek állapota. Ezért minden olyan betegség, amely érelmeszesedést okoz, növeli az agyvérzés esélyét. Ilyen fontos rizikótényezők a magas vérnyomás, túlzott mértékű alkoholfogyasztás, cukorbetegség, valamint az előrehaladott életkor is. További kevésbé gyakori okai lehetnek a különféle vérképzőrendszeri betegségek, véralvadási zavarok, az agyi erek fejlődési rendellenességei, valamint agydaganat, koponyasérülés.
A tünetek fejfájás kíséretében hirtelen alakulnak ki. A vérzés helyétől függően különféle ideggyógyászati gócjelek alakulnak ki, például bénulás, érzék-, beszéd-, látászavar. A vérzés mértékétől függően különböző mértékű tudatzavar is jelentkezik. A betörő vér miatt koponyaűri nyomásfokozódás alakul ki, melyet általános légzési- és keringési zavarok kísérnek, a vérnyomás emelkedése, a pulzus- és légzésszám csökkenése, hányinger-hányás jelentkezhet. Agyvérzésre utaló jelek esetén azonnali kórházi ellátás szükséges, ahol komputertomográfiás (CT-) vizsgálattal meghatározzák a vérzés helyét és kiterjedését.
Azon vérzések esetén, melyek nem okoznak jelentős térfoglalást, elegendő a gyógyszeres kezelés. Ilyenkor a legfontosabb kezdeti lépés a beteg általános állapotának stabilizálása, a vérnyomás mérsékelt csökkentése és a koponyaűri nyomásfokozódás mérséklése. A nagyobb vérzéseket idegsebészeti műtéttel el kell távolítani a beteg általános állapotának figyelembe vételével. A kezelés módjának megválasztása mindig ideggyógyász és idegsebész szakorvos együttes döntésének eredménye. A későbbiekben kiemelt fontosságú a korai mobilizáció, a további véralvadási problémákból eredő rögösödések, embolizációk megelőzése.
A beteg túlélési esélyei a vérzés helyétől és kiterjedésétől nagymértékben függnek, ezért általános jóslatokba nem lehet gondolkodni, minden eset egyedi mérlegelést igényel. A vérzés után az eszmélet visszatérhet, de súlyos idegrendszeri maradványtünetekkel lehet számolni, mely a beteg és családja életében komoly ápolási gondokat okozhat. A szakszerű ellátásban ma már speciális szakellátó hálózat áll rendelkezésre, mely segíthet megoldani az otthoni ellátás nehézségeit.
Az agyvérzés kialakulásának esélye csökkenthető az érelmeszesedés mérséklésével. Nagyon fontos a helyes táplálkozás, a rendszeres testmozgás, illetve az ismert rizikótényezőként emlegetett betegségek, pl. magas vérnyomás és cukorbetegség rendszeres és gondos kezelése.
Az agyi vérkeringési katasztrófák 20 %-át kitevő, az agy állományán belüli vérzésen kívül, az agyhártyák közötti résekben is felléphet vérzés. A koponyacsontok és a kemény agyhártya közötti vérzés az ún. epiduralis vérzés, baleset kapcsán kialakuló artériás vérzés. A kemény és lágy agyhártya közötti vérzés az ún. szubduralis vérzés, fejsérülés kapcsán kialakult vénás érszakadás következtében lép fel. Az agy állománya és az ún. pókhálóhártya közötti vérzés az ún. szubarachnoidealis artériás vérzés, mely az érkiboltosulás elszakadásának következménye.
Agyállományi vérzések
Az agy állományán belüli vérzés bármely agyat ellátó verőér megrepedése esetén kialakulhat. A tünetek jellege a vérzés helyétől függően változik.
A vérzés kialakulásának nagyon fontos befolyásoló tényezője az erek állapota. Ezért minden olyan betegség, amely érelmeszesedést okoz, növeli az agyvérzés esélyét. Ilyen fontos rizikótényezők a magas vérnyomás, túlzott mértékű alkoholfogyasztás, cukorbetegség, valamint az előrehaladott életkor is. További kevésbé gyakori okai lehetnek a különféle vérképzőrendszeri betegségek, véralvadási zavarok, az agyi erek fejlődési rendellenességei, valamint agydaganat, koponyasérülés.
A tünetek fejfájás kíséretében hirtelen alakulnak ki. A vérzés helyétől függően különféle ideggyógyászati gócjelek alakulnak ki, például bénulás, érzék-, beszéd-, látászavar. A vérzés mértékétől függően különböző mértékű tudatzavar is jelentkezik. A betörő vér miatt koponyaűri nyomásfokozódás alakul ki, melyet általános légzési- és keringési zavarok kísérnek, a vérnyomás emelkedése, a pulzus- és légzésszám csökkenése, hányinger-hányás jelentkezhet. Agyvérzésre utaló jelek esetén azonnali kórházi ellátás szükséges, ahol komputertomográfiás (CT-) vizsgálattal meghatározzák a vérzés helyét és kiterjedését.
Azon vérzések esetén, melyek nem okoznak jelentős térfoglalást, elegendő a gyógyszeres kezelés. Ilyenkor a legfontosabb kezdeti lépés a beteg általános állapotának stabilizálása, a vérnyomás mérsékelt csökkentése és a koponyaűri nyomásfokozódás mérséklése. A nagyobb vérzéseket idegsebészeti műtéttel el kell távolítani a beteg általános állapotának figyelembe vételével. A kezelés módjának megválasztása mindig ideggyógyász és idegsebész szakorvos együttes döntésének eredménye. A későbbiekben kiemelt fontosságú a korai mobilizáció, a további véralvadási problémákból eredő rögösödések, embolizációk megelőzése.
A beteg túlélési esélyei a vérzés helyétől és kiterjedésétől nagymértékben függnek, ezért általános jóslatokba nem lehet gondolkodni, minden eset egyedi mérlegelést igényel. A vérzés után az eszmélet visszatérhet, de súlyos idegrendszeri maradványtünetekkel lehet számolni, mely a beteg és családja életében komoly ápolási gondokat okozhat. A szakszerű ellátásban ma már speciális szakellátó hálózat áll rendelkezésre, mely segíthet megoldani az otthoni ellátás nehézségeit.
Az agyvérzés kialakulásának esélye csökkenthető az érelmeszesedés mérséklésével. Nagyon fontos a helyes táplálkozás, a rendszeres testmozgás, illetve az ismert rizikótényezőként emlegetett betegségek, pl. magas vérnyomás és cukorbetegség rendszeres és gondos kezelése.
- Típusai, kialakulása, okai
- Egyéb vérzés-típusok
