Az epekövesség gyakran okoz görcsöket, hasfájást a betegnek. Sokáig panaszmentes is maradhat, sőt a jellemző tünetek még mintegy húszféle betegségre utalhatnak. A korábbi módszerrel végzett epeműtétet, a köves epehólyag hagyományos eltávolítását egy újabb technika váltotta fel: a laparoszkópos epeműtét.
Máj és epe
Ajánló
Táplálkozás - Az [origo] egészség dietetikai oldala
Mi lehet ezek hátterében?
Az epehólyag feladata az epe tárolása és annak bélbe juttatása, ahol elősegíti az emésztést. Az epe a májban termelődik, az ott lévő epeutakból egy vezetékrendszeren keresztül kerül az epehólyagba. Az epehólyag kiiktatható, de az epeváladékra, amely az emésztőrendszer egyik fontos tényezője, feltétlenül szüksége van a szervezetnek. Ha az epeváladék összetétele megváltozik (ennek oka lehet anyagcserezavar, hízás, rossz táplálkozási szokások), kövek keletkeznek – főleg az epehólyagban –, de nem ritkán az epeutakban is. Ez utóbbiak egy része nehezen diagnosztizálható ultrahang, vagy egyéb képalkotó vizsgálattal.
Az epehólyag eltávolítása
Az „egyszerű” epeműtét a köves epehólyag eltávolítását jelenti. Ha az epeutakban is kő van, a műtét hosszabb, komplikáltabb.
A hagyományos epeműtéti eljárást – amikor a jobb bordaív alatti metszésből tárták fel a hasüreget és keresték meg az epehólyagot – a laparoszkópos epeműtét váltotta fel. 1988-ban vezették be az eljárást, amelynek során a hasfalon három kicsiny bemetszést ejtenek. Az egyik nyíláson videokamerát vezetnek, a másik két bemeneten a sebész kezét „meghosszabbító” speciális eszközöket vezetik át. A sebész keze ebben az esetben tehát nem kerül a hasüregbe, hanem az epehólyagot e gondosan kidolgozott műszerek távolítják el, és a megmaradt kis csonkra egy fémklipet helyeznek.
A műtét 30–40 percig tart – altatásban végzik. Alig látható műtéti heggel jár, és a beteg általában néhány nap múlva hazamehet. Az esetek öt százalékában nem távolítható el ilyen módon az epehólyag, ekkor vissza kell térni a hagyományos módszerhez.
Ha az epekő a fő epevezetékbe ékelődik, az epehólyagműtét előtt egy videokamerával ellátott gyomor-nyombél tükröző eszközzel (endoszkóppal), szájon át a nyombélbe, majd onnan az epeutakba vezetett szonda segítségével eltávolítható. Így elkerülhető a komplikáltabb, nagyobb terheléssel járó műtét, amelynek során megnyitják az epevezetéket.
A betegnek nem kell különösebben felkészülnie a műtétre; egy nappal az operáció előtt koplalnia kell. Ami még fontos: a beavatkozás előtt tisztázni kell, nem áll-e fenn hasonló panaszt okozó egyéb betegség, például gyomorfekély vagy béldaganat.
És, ha más a bűnös?
Epeműtét, azaz az epehólyag eltávolítása után az epe közvetlenül az epevezetéken át ürül a nyombélbe, így az emésztés zavartalan marad. Mi történik azonban, ha nem az eltávolított epehólyag a „bűnös”? Hiszen a felnőtt lakosság mintegy 15 százalékánál észlelhető epekövesség, ám ez sokáig panasz- és tünetmentes.
A köves epehólyag begyulladhat, fala jelentősen megduzzadhat, sőt át is fúródhat. Máskor az epehólyagban lévő kövek okozhatnak ürülési zavart, de lehet a panaszok oka epehólyagnyaki nyomás, szűkület is. Ezek azok az esetek, amelyekben egyértelműen szükséges az epeműtét.
Maga az epeműtét elnevezés egyébként megtévesztő, hiszen a beavatkozást követően az epeelválasztás, illetve az epeutak megmaradnak, csak a köves, gyulladt epehólyagot távolítják el.
Egyéb epés jellegű tünetek az irodalom szerint e betegek 20–40 százalékánál állhatnak fenn. Meglepő lehet a laikus beteg számára, és egyben fontos figyelmeztetés a kivizsgáló orvosnak, hogy legalább húsz olyan betegség, illetve betegségcsoport van, amely hasonló panaszt okozhat! Nem egyszerű tehát az epebetegségek diagnosztikája, hiszen mind a görcsöket, mind az epeelzáródást jelző sárgaságot számos betegség okozhatja még.
A kezelőorvosnak mindezeket végig kell gondolnia, mielőtt műtétre bocsátja betegét.
Jobb bordaív alatti fájdalmak
Az epe eredetű fájdalmakon kívül egyes májbetegségekben a májtok feszülése is okozhat jobb bordaív alatti panaszokat. Sokféle oka lehet az életveszélyes hashártyagyulladásnak, amely ugyancsak jelentkezhet jobb oldali hasi fájdalom formájában. Bármely gyulladás, vagy daganatos folyamat is előidézheti. Görcsös fájdalom léphet fel, ha a hasi tumor megreped, ha gyulladásos folyadékszaporulat (tályog) kelet-kezik. Hirtelen májnagyobbodás (májgyulladás, májsejtelhalás, heveny zsírmáj) is nagyon fájdalmas lehet. A hevenyen fellépő jobbszívfél-terhelés okozta pangás epegörcs jellegű panaszok formájában is jelentkezhet. A máj elsődleges, vagy áttéti daganatai lassan nőnek, és csak kései stádiumban válnak fájdalmassá, rendszerint akkor, ha nagy kiterjedésűek.
Felső hasi görcsök
A leggyakoribb felhasi panaszok eredhetnek a nyelőcsőből, gyomorból, nyombélből, vastagbélből, májból, az epeutakból vagy hasnyálmirigyből. Számításba kell venni a szívinfarktust, a tüdő-mellhártya, vagy a mozgásszervi, illetve az idegrendszeri betegségeket is. Sajnos előfordulhat, hogy hátsó fali szívinfarktusnál epegörcsre gondolnak, egy ilyen tévedés azonban a beteg életébe kerülhet!
Nincs más régió a szervezetben, amelynek fájdalmát ennyiféle kórkép idézheti elő. Az epeúti és epehólyag okozta fájdalom először hólyagfeszüléssel, vagy az epeúti kimenetnél lévő kis izomgyűrű görcsével jár, amelynek tünete inkább a felhas középső részének fájdalma. Később az epehólyag gyulladása már a jobb bordaív alatti régióban okoz panaszokat. Epeműtött betegek epeúti kövesség, vagy epeúti működési zavar (úgynevezett diszkinézis) okozta görcsei is középen jelentkeznek. Valószínű, hogy ezekben az esetekben a beteg panaszainak eredendően is ez utóbbi volt az oka, és nem az epekövesség.
Az élet folyamán hegesedés, szűkület léphet fel az epevezeték kimeneténél, amelynek kezelése kezdetben gyógyszeres, később endoszkópos vagy műtéti lehet.
Felhasi fájdalmat gyakran okozhat fekélybetegség (gyomor- és nyombélfekély) is. Ez a fájdalom olykor görcsös, máskor tompa, de jelentkezhet gyomorégés, vagy nyomásérzékenység formájában is. A fekélybetegségnek további súlyos szövődményei lehetnek. A gyomor átfúródása (ilyenkor tulajdonképpen kilyukad a gyomorfal) drámai tüneteket, diffúz hasi görcsöket okozhat. Ha a savas gyomortartalom felfelé, a rekeszizom felé szivárog, ez váll-, ha lefelé, akkor alhasi fájdalommal járhat. Jellemző és nagyon fontos tünet a hasi izomzat megfeszülése (izomvédekezés), de ez nem mindig jelentkezik, és el kell különíteni az akaratlagos védekezéstől, amelyet egy puffadt bélkacs nyomása is okozhat. A végleges diagnózis előtt nem szabad görcsoldó injekciót adni, mert elfedheti e tüneteket.
Epekő
Kevesen tudják, hogy az epehólyag vagy egy gyomor-nyombél fekély nemcsak átfúródhat, hanem rá is tapadhat egy környező szervre, ezt penetrációnak nevezzük. Az epehólyag leggyakrabban a bélbe, a nyombél hátsó falának fekélye a hasnyálmirigybe penetrál, ilyenkor a fájdalom jellege megváltozik.
Az epekövek ürülhetnek a bélbe, és bélelzáródást is okozhatnak.
A rekeszizomsérv okozta fájdalmak lehetnek görcsösek, a felhas közepe felé sugározva. Nagy görcs esetén a sérv kizáródhat, a sérvben lévő gyomorrészlet rossz esetben megcsavarodhat.
Az epehólyag-gyulladás hasnyálmirigy-gyulladással is együtt járhat, mivel mind az epe-, mind a hasnyálmirigy-vezeték végül egy közös nyíláson át közlekedik a nyombéllel.
A hasnyálmirigy okozta hátba sugárzó fájdalom felülésre, előredőlésre, járásra csökken. Heveny gyulladásnál bármely hasi régió, a mellkas, a bal mellhártya régió érzékeny lehet, és sokszor a legerősebb fájdalomcsillapítást igényli. A hasnyálmirigy daganatai is elzárhatják az epevezetéket; ekkor „fájdalommentes sárgaság” léphet fel, akárcsak egyéb epeúti daganatoknál.
A hasi diszkomfort (bizonytalan hasi érzékenység), a puffadás okának kivizsgálása függ a kísérő tünetektől és a beteg életkorától, a panaszok fennállásának idejétől. Hirtelen fellépő panaszok idősebbeknél fogyással, étvágytalansággal, székletben rejtett, vagy látható vérzéssel komolyabb szervi okokra utalnak.
A funkcionális panaszok nehezebben bizonyíthatók. Ha levegőt fújnak a vékony- vagy a vastagbélbe, az fokozott érzékenység esetén típusos tüneteket okoz. Vannak szakirodalmi adatok arról, miként reagálnak az önkéntes egészségesek és a sok gázról, puffadásról panaszkodó betegek, ha argon gázt juttatnak a vékonybélbe, és a végbélben mérik a gáztartalom távozását. Megállapították, hogy a távozott gázok mennyisége azonos a két csoportban, de csak a betegek jeleztek fájdalmat a gáz bejuttatásakor.
Segít a diéta
A puffadás, hasi feszülés, diszkomfort tüneti kezelése nem könnyű. Ha kimutatható valamilyen alapprobléma (például epekövesség vagy a tejcukorbontó enzim hiánya), annak megoldása sikerélményt nyújt. A tejcukormentes diéta látványosan megszünteti a panaszokat.
Ha a gondot a belek összehúzódási zavara okozza, gyógyszeres kezelés javallott. Székletrendezés, diéta (gázképző hüvelyesek kerülése, zsírszegény étrend, durva rostok, epekímélő étrend), gáztalanító gyógyszerek adása is hatásos lehet.
Epebetegségek és hasnyálmirigy-betegség esetén szóba jön epehajtó és enzimtartalmú gyógyszerek adása – a puffadó betegek egy része ezeket anélkül is szedi, hogy komoly emésztési zavara lenne. A pszichés problémák (pánik szindróma, szorongás, depresszió) szakellátása is eredményre vezethet.
Dr. Székely György
Fővárosi Szent János Kórház I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály
Forrás: Medical Tribune Egészséglap 2006/4, a kiadó engedélyével
