Hangulatzavarok, illetve depressziós epizód alatt a hangulat tartós, szélsőséges irányba való eltolódását értjük, ami nem, vagy csak részben magyarázható a környezeti eseményekkel. Ilyenkor megváltozik a közérzet, a magatartás, az érzelmi reakciók, a kognitív és vegetatív funkciók működése. Károsodnak a szociális kapcsolatok, a munkahelyi teljesítmény, tehát szinte az élet egész területe érintett. Milyen lehetőségek léteznek jelenleg a hangulatzavarok kezelésére?
A depresszió kialakulása
Ajánló
Korábban
A férfiak sérülékenyebbek egy szakítás után
A depresszió kialakulásának okai között egyaránt szerepelnek genetikai, szervi, pszichológiai és szociális faktorok. A genetikai háttér nem teljesen feltárt, de a családvizsgálatok szerint a depressziós szülők gyermekei között gyakoribb az előfordulás, mint az átlag populációban. A személyiség szerepe szintén fontos, mert bizonyos személyiségzavarok hajlamosítanak a betegség kialakulására: ide tartozik például a hisztrionikus vagy a határeseti személyiségzavar. (A hisztrionikus személyiségek általában a többiek számára igen vonzónak tűnő emberek; viselkedésük élénk, érzelmeiket pedig gyakran eltúlozva tárják mások elé. A határeseti személyiségzavar - idegen szóval borderline szindróma - egy komoly mentális zavar, gyakori hangulatváltozásokkal, kapcsolati problémákkal, instabil énképpel és viselkedéssel.) A depresszió kialakulásában fontos ezen kívül a korai életesemények szerepe, illetve a szociális támasz hiánya. A pszichológiai elméletek szerint a kora gyermekkori veszteségek, az anyai szeretet hiánya, illetve egyes kognitív teóriák szerint az információ "negatív szűrőn át" való feldolgozása is szerepet játszhatnak a kialakulásában. Erre utal a Beck-féle kognitiv triád jelenléte: a negatív énkép, a tapasztalatok negatív értelmezése és a negatív jövőkép. A neurobiológiai elméletek szerint az agyban csökken a biogén aminok (főleg a szerotonin, de a noradrenalin és a dopamin szerepe is jelentős), ezt támasztja alá a hangulatjavító gyógyszerekre adott kedvező válasz is.
A depresszió megelőzése és a betegség tünetei
A megelőzésben fontos szerepet játszik pszichoedukáció, vagyis a felvilágosítás, a pszichológiai kultúra fejlesztése, és az önismeret. A depressziós epizód alatt (típusos esetben több mint 2 héten át) csökken az érdeklődés, elvész az örömre való képesség, negatív gondolkodási sémák aktiválódnak, csökken az energia, nő a fáradékonyság, nehezebb a koncentráció és a figyelem összpontosítása, romlik a memória, csökken az önbizalom, és önértékelési zavarok léphetnek fel. Változik az étvágy (hízás vagy fogyás), a szexuális élet (csökken a libidó és az orgazmusra való képesség), romlik az alvás minősége (lehet kevés is vagy túl sok, illetve elalvási képtelenség vagy hajnali ébredés léphetnek fel). Öngyilkossági fantáziák vagy szándék is előfordulhatnak.
Jellemző a beteg megjelenése: a koránál idősebbnek néz ki, magatartásában meglassult, sok esetben elhanyagolt a külseje. Beszéde lassúbb, tartalma elszegényedik. A hangulat tartósan alacsonyabb fekvésű - több mint két héten át fennálló szomorú hangulat - a külső pozitív eseményekre pedig alig vagy egyáltalán nem reagál a beteg. A gondolatokat főleg a veszteség, bűntudat, önvádlás, az értéktelenség érzése, öngyilkossággal vagy halállal való foglalatosság uralják. Megváltozhatnak a szervi érzetek, több a testi panasz is, főleg a larvált vagy más néven a maszkírozott depresszió esetében, amikor az egyén érzelmi élete kevéssé fejlett, és ezért főleg testi szinten "éli meg" a panaszait. Gyakori a napszaki ingadozás, főleg reggeli mélyponttal.
A súlyossági fok megítélésében főleg a funkciókárosodás mértékét tartjuk szem előtt a tünetek száma és súlyossága mellett. Megkülönbözetünk enyhe, közepes, súlyos és pszichotikus színtű depressziót. Ez utóbbinál már téveszmék, hallucinációk is felléphetnek, nagy az öngyilkosság veszélye. Az esetek 60%-ban az epizód ismétlődik, és a betegség krónikus lefolyást mutat, az ismétlődő epizódok egyre hosszabbak, és a klinikai kép súlyosbodik. Speciális lefolyást mutat a szezonális minta (főleg téli előfordulással) a szülés utáni és a rövid, visszatérő jellegű depressziós epizód. Ez utóbbi azt jelenti, hogy néhány napos epizódok ismétlődnek legalább 8 alkalommal az évben, főleg nőknél, de a menstruációs ciklustól függetlenül.
- A depresszió kialakulása
- Vizsgálati módszerek és a hangulatzavarok kezelése
