Mitől alakul ki az alvási bénultság?
Minden olyan stresszes állapot (poszttraumás stressz, kimerültség, nehéz fizikai megterhelés, a megszokott napirend felborulása, időeltolódás stb.) előidézheti az alvási bénultságot, amely felborítja az alvás menetét, illetve hirtelen felébreszti a REM-alvásban lévő embert az éjszaka közepén.
Érdekesség továbbá, hogy a háton fekvés is elősegíti ezeknek az epizódoknak a megjelenését. Egy átfogó vizsgálat eredménye szerint ugyanis az alvásparalízist átélő páciensek több mint 60%-ban ilyen alvási pozíció alatt élték át a jelenséget. A jelenség okát egyelőre nem ismerik. Egy nemrégiben közölt finn vizsgálat pedig arról számolt be, hogy a terhesség második és harmadik harmadában jelentősen megnövekedhet az alvásparalízises esetek száma.
Az alvási bénultság tehát olyan állapot, amely szinte bárkinél előfordulhat egy-egy nehezebb, stresszesebb időszak után.
A legjobb gyógymód a megelőzés
Az alvási paralízisből fakadó legnagyobb "károsodás" (ha egyáltalán lehet így fogalmazni) pszichológiai jellegű. A gyógymódok és tanácsok egy része rendszerint arra irányul, hogy segítsen az embereknek kezelni az egyes, néha igen ijesztő és kényelmetlen paralízises eseteket, másrészt megelőző intézkedéseket javasol az újbóli előfordulás elkerülésére.
Az alvásszakértők szerint tanácsos kialakítani vagy rendezni a megfelelő alvási szokásokat: eleget aludni, csökkenteni a stresszt, fenntartani a megszokott napirendet, amelyben az alvásnak is megszokott ideje van, mellőzni az olyan dolgokat, amelyek felboríthatják az alvás menetét (részletesen lásd korábbi összeállításunkban), illetve a fentiek miatt kerülni alvás közben a háton fekvő pozíciót.
Alvásparalízis közben tanácsos nyugodtan viselkedni és relaxálni, hiszen a jelenség perceken belül véget ér; a bénultság megtörése érdekében pedig meg lehet próbálkozni kisebb mozdulatokkal. Ha valakit nem nyugtatnak meg ezek a tanácsok, gondoskodjon alvópartnerről, aki segíthet felébredni a bénult állapotból.
Olyan súlyosabb esetekben, amikor a paralízises esetek hetek vagy hónapok óta napi rendszerességgel ismétlődnek, szükségessé válhat gyógyszerek alkalmazása. Bizonyos antidepresszánsok gátolják az álomlátásos alvást, így egyes esetekben az alvásparalízisek számát is csökkentik (habár azt is megfigyelték, hogy a gyógyszer szedésének abbahagyásával vagy egy új gyógyszerre való átállással megint megnőtt az esetek száma).
Összefoglalva elmondható tehát, hogy az alvási bénultság olyan alvászavar, amely egy-egy stresszes időszakban bárkinél előfordulhat, de az alváshigiénia rendezésével rendszerint elmúlik. Legfontosabb tünete az általában csak néhány másodpercig tartó bénultság, ami kiterjed végtagjainkra, s növekvő félelemérzést, esetlegesen hallucinációkat okoz. Az érintett tehát mindennek tudatában van, ami vele történik, de nem tudja megváltoztatni, mert az ébrenlét és az alvás közötti állapotban van.
Makó Attila
Felhasznált irodalom:
1. Bódizs Róbert: Alvás, álom, bioritmusok, Medicina Kiadó, 2000
2. Cortese BM., Uhde T:. Immobilizaion panic., American Journal of Psychiatry, 2006 Aug;163(8):1453-54
3. Paradis CM., Friedman S.: Sleep paralysis in African Americans with panic disorder, Transcult Psychiatry, 2006 (Dec) 43(4): 692-695
4. Cheyne JA.: Sleep paralysis episode frequency and number, types, and structure of associated hallucinations.Journal of Sleep Research,2005 Sep;14(3):319-24
5. Dahmen M., Kasten M., Müller MJ, Mittag K. : Frequency and dependence on body posture of hallucinations and sleep paralysis in a community sample, Journal of Sleep Research, 2002 Jun;11(2):179-80
6. Kotorii T., Uchimura N., Hashizume Y. : Questionnaire relating to sleep paralysis., Psychiatry Clinical Neurology, 2001 Jun;55(3):265-6
7. Ohayon M., Guilleminault C.: Prevalence and pathologic associations of sleep paralysis in the general population, Neurology, 1999 Apr 12;52(6):1194-2000
8. Takeuchi T., Fukuda K., Sasaki Y. : Factors related to the occurrence of isolated sleep paralysis elicited during a multi-phasic sleep-wake schedule, Sleep, 2002 Feb 1;25(1):89-96
Érdekesség továbbá, hogy a háton fekvés is elősegíti ezeknek az epizódoknak a megjelenését. Egy átfogó vizsgálat eredménye szerint ugyanis az alvásparalízist átélő páciensek több mint 60%-ban ilyen alvási pozíció alatt élték át a jelenséget. A jelenség okát egyelőre nem ismerik. Egy nemrégiben közölt finn vizsgálat pedig arról számolt be, hogy a terhesség második és harmadik harmadában jelentősen megnövekedhet az alvásparalízises esetek száma.
Az alvási bénultság tehát olyan állapot, amely szinte bárkinél előfordulhat egy-egy nehezebb, stresszesebb időszak után.
A legjobb gyógymód a megelőzés
Az alvási paralízisből fakadó legnagyobb "károsodás" (ha egyáltalán lehet így fogalmazni) pszichológiai jellegű. A gyógymódok és tanácsok egy része rendszerint arra irányul, hogy segítsen az embereknek kezelni az egyes, néha igen ijesztő és kényelmetlen paralízises eseteket, másrészt megelőző intézkedéseket javasol az újbóli előfordulás elkerülésére.
Az alvásszakértők szerint tanácsos kialakítani vagy rendezni a megfelelő alvási szokásokat: eleget aludni, csökkenteni a stresszt, fenntartani a megszokott napirendet, amelyben az alvásnak is megszokott ideje van, mellőzni az olyan dolgokat, amelyek felboríthatják az alvás menetét (részletesen lásd korábbi összeállításunkban), illetve a fentiek miatt kerülni alvás közben a háton fekvő pozíciót.
Alvásparalízis közben tanácsos nyugodtan viselkedni és relaxálni, hiszen a jelenség perceken belül véget ér; a bénultság megtörése érdekében pedig meg lehet próbálkozni kisebb mozdulatokkal. Ha valakit nem nyugtatnak meg ezek a tanácsok, gondoskodjon alvópartnerről, aki segíthet felébredni a bénult állapotból.
Olyan súlyosabb esetekben, amikor a paralízises esetek hetek vagy hónapok óta napi rendszerességgel ismétlődnek, szükségessé válhat gyógyszerek alkalmazása. Bizonyos antidepresszánsok gátolják az álomlátásos alvást, így egyes esetekben az alvásparalízisek számát is csökkentik (habár azt is megfigyelték, hogy a gyógyszer szedésének abbahagyásával vagy egy új gyógyszerre való átállással megint megnőtt az esetek száma).
Összefoglalva elmondható tehát, hogy az alvási bénultság olyan alvászavar, amely egy-egy stresszes időszakban bárkinél előfordulhat, de az alváshigiénia rendezésével rendszerint elmúlik. Legfontosabb tünete az általában csak néhány másodpercig tartó bénultság, ami kiterjed végtagjainkra, s növekvő félelemérzést, esetlegesen hallucinációkat okoz. Az érintett tehát mindennek tudatában van, ami vele történik, de nem tudja megváltoztatni, mert az ébrenlét és az alvás közötti állapotban van.
Makó Attila
Felhasznált irodalom:
1. Bódizs Róbert: Alvás, álom, bioritmusok, Medicina Kiadó, 2000
2. Cortese BM., Uhde T:. Immobilizaion panic., American Journal of Psychiatry, 2006 Aug;163(8):1453-54
3. Paradis CM., Friedman S.: Sleep paralysis in African Americans with panic disorder, Transcult Psychiatry, 2006 (Dec) 43(4): 692-695
4. Cheyne JA.: Sleep paralysis episode frequency and number, types, and structure of associated hallucinations.Journal of Sleep Research,2005 Sep;14(3):319-24
5. Dahmen M., Kasten M., Müller MJ, Mittag K. : Frequency and dependence on body posture of hallucinations and sleep paralysis in a community sample, Journal of Sleep Research, 2002 Jun;11(2):179-80
6. Kotorii T., Uchimura N., Hashizume Y. : Questionnaire relating to sleep paralysis., Psychiatry Clinical Neurology, 2001 Jun;55(3):265-6
7. Ohayon M., Guilleminault C.: Prevalence and pathologic associations of sleep paralysis in the general population, Neurology, 1999 Apr 12;52(6):1194-2000
8. Takeuchi T., Fukuda K., Sasaki Y. : Factors related to the occurrence of isolated sleep paralysis elicited during a multi-phasic sleep-wake schedule, Sleep, 2002 Feb 1;25(1):89-96
- Mivel jár az alvási bénultság?
- Mitől alakul ki az alvási bénultság?
