A demencia a memória, az ítéletalkotás, a tanulási képességek és a figyelem zavarával járó, folyamatosan romló állapot, egyfajta szellemi leépülés. Bármely életkorban előfordulhat, de a leggyakoribb 65 éves kor felett. Ebben az életkorban az előfordulási gyakoriság világszerte - így hazánkban is - a teljes népességet tekintve 10%, míg 65 éves kor alatt mindez csak 1%. A demenciák körülbelül felében az Alzheimer-típusú, a másik felében pedig ér eredetű demenciákról beszélhetünk, kis hányadukban viszont ritkább testi betegségek állnak a tünetek hátterében.
A demencia előfordulása
Ajánló
Nehéz helyzetben a hazai Alzheimer-kóros betegek
Az Alzheimer-kór - részletes orvosi jegyzet
Kapcsolódó honlapok:
A szegedi Alzheimer-Központ honlapja
Feledékeny emberek társasága - Az Alzheimer-kórral együtt élők honlapja
Korábban:
Négy új hatóanyag az Alzheimer-kór ellen
Vérnyomáscsökkentőkkel lassítható a szellemi hanyatlás
A betegség kialakulása
Az Alzheimer-demenciát az évszázad betegségének is nevezik; egy ritkább fiatalkori, és egy gyakoribb idős kori formája ismeretes. 1-2 éves lappangó kezdet, és folyamatosan előrehaladó romló állapot jellemzi, általában 7-10 éves betegségtartalommal. A kórképpel járó személyiségváltozás többnyire érzelmi visszahúzódásban, a kritikai készség csökkenésében mutatkozik meg, később beszéd és számolási zavarok, depressziós és paranoid tünetek jelenthetnek meg. A súlyos formában (időszakban) ágyhoz kötöttség és inkontinencia léphet fel.
Ritka demenciaforma a koponyasérülés következtében fellépő amnézia, amely néhány órától akár évekig is terjedhet: a sérültek többnyire a baleset körülményire nem emlékeznek. Epilepsziás rohamokat követően is felléphetnek memóriazavarok, de ezek rendszerint spontán, gyorsan rendeződnek.
A demencia súlyossága lehet enyhe fokú, amikor az önellátás képessége megtartott, a személyi higiéné és az ítéletalkotás is megfelelő. A középsúlyos formában az önálló életvitel nehézkes és külső segítséget is igényel, de az állandó 24 órás felügyelet ekkor még nélkülözhető. A súlyos formában a betegek többek között az elkóborlás veszélye miatt is állandó felügyeletet igényelnek.
Okai
A demenciák kórokai a cukorbetegség szövődményeitől a lassú vírusfertőzéseken (a kergemarhakórhoz hasonlóan), az öröklött génhibákon és az érelmeszesedésen át sokfélék lehetnek. Az Alzheimer-demencia kóroka ismeretlen, de a patológiai, szövettani vizsgálatok szerint jellemző egyfajta típusos idegsejtkárosodás (az Alzheimer-kórról korábbi cikkeinkben találhat bővebb ismertetést: Nehéz helyzetben a hazai Alzheimer-kóros betegek, Négy új hatóanyag az Alzheimer-kór ellen, Részletes orvosi jegyzet az Alzheimer-kórról).
A demencia legjelentősebb kockázati tényezője az életkor. Bizonyított tény, miszerint a rendszeres "agytorna" csökkenti a kialakulását. Fontos a prevenció szerepe, hiszen a magasabb iskolázottság védő tényező, tehát az élethosszig tartó tanulás, a stimuláló szociális környezet, de akár a rendszeres keresztrejtvényfejtés is az aggkori szellemi hanyatlás elodázását szolgálja. Az életmódbeli változások (magasvérnyomás, elhízás, dohányzás kerülése) is csökkentik a rizikót.
Tünetek
Jellemző tünet a memóriazavar, vagyis nehezítetté válik az új ismeretek megtanulása és a régiek felidézése. Ehhez társul a nyelvi kifejezés, az egyszerű és összetett cselekvések kivitelezésének, valamint a tárgyak felismerésének zavara annak ellenére, hogy a beidegzés megtartott. Figyelemfelkeltő jelek lehetnek az alábbiak: a spontán beszéd vagy fogalmazás nehézkes volta, a szóismétlés vagy céltalanul ismétlődő cselekedetek, a koncentrálási zavarok, a figyelem gyors kifáradása és a korábbi személyiségjegyek markáns megváltozása (egyes esetekben a már kritikátlan cselekedetek végrehajtásáig fajulóan is).
Felismerés
A demencia kivizsgálásának a részletes klinikai betegvizsgálaton kívül ki kell térnie a hozzátartozók kikérdezésére és a korábbi egészségügyi dokumentumok áttekintésére. Fontos a rövid és a hosszú távú memória károsodásának feltárása, a napi ritmus felmérése és annak az eldöntése, hogy a beteg mennyire önellátó. Célzott vizsgálatokkal kimutatható az is, hogy a páciens pontatlanul számol, vagy a kéz ujjait nem tudja jól megnevezni. Egy egyszerű tájékozódó gyorsteszt segítségével hamar kideríthető, hogy a páciens térben, időben mennyire tájékozott, a szavak utánmondása és felidézési képessége pedig mennyire megtartott. Ezek a tesztek arra is alkalmasak, hogy az évek során romló állapotot nyomonkövessék.
A kivizsgálás minimum kritériuma az agyi képalkotó vizsgálat, mely az esetek nagy részében a koponya CT vizsgálatából áll. Ezzel kizárhatóak olyan elváltozások, mint az agytumor, vagy az agyvérzések különféle formái. A kötelező kivizsgálás része még az általános állapot felmérése és a részletes laborvizsgálat is.
- A demencia előfordulása
- A demencia kezelése
- Mit tehetünk a szellemi hanyatlás ellen?
