Mit jelent pontosan, ha magas vércukor- és koleszterinszintem? Milyen betegségre utalhat, ha fehérjét találnak a vizeletemben? Talán nincs is olyan ember, aki élete során ne találkozott volna ehhez hasonló kérdésekkel saját vagy gyermeke laborleleteivel kapcsolatban. Új alkalmazásunk segítségével alaposabban megérthetjük a laboreredményt, és tájékozódhatunk a számunkra ismeretlen fogalmakról. Mindez természetesen nem helyettesíti a szakorvos véleményét.
Pontos értelmezés a leletekről
Ajánló
Interaktív ajánló
Szív- és érrendszeri kockázatbecslő kalkulátor
Szimulációk szembetegségekről
Tekintse meg szimulációnkat az időskori makuladegenerációról!
Tekintse meg szimulációnkat a zöldhályogról!
Tekintse meg animációinkat
Mindezeket az információkat azonban csak a klinikai képpel összevetve és a kezelőorvossal konzultálva szabad értékelni, alkalmazásunk tehát elsősorban a betegek és az érdeklődők tájékoztatását szolgálja, de nem helyettesíti a szakorvos véleményét!
Miért a könyökhajlatból vesznek vért a legtöbbször?
Vérvételen csak háziorvosi beutalóval vagyunk jogosultak részt venni: ebben az esetben is érdemes előre időpontot egyeztetni a háziorvos által megadott vizsgálati központtal.
A laboratóriumban a beküldő orvos kérése alapján mintegy háromszáz alkotóelem vizsgálatát tudják elvégezni a szakemberek. A diagnosztikai vizsgálathoz szükséges vért általában az úgynevezett vénás vérvétellel (vénapunkcióval) nyerik. (A vénapunkció kifejezés a "véna megszúrását" jelenti, amelynek során a vérvételi asszisztens a bőrön keresztül a vénába szúr egy tűt, és a vizsgálathoz szükséges vérmennyiséget egy vagy több speciális kémcsőbe szívja fel; a vérmintákat később a kezelőorvos által rendelt vizsgálatok szerint elemzik.) A vérvételi asszisztens legtöbbször a könyökhajlatban keresi a könnyen megszúrható vénát, amit a felkar elszorításával még könnyebben megtalál. (A könyökhajlatban nincs sok idegvégződés, ezért ez a legalkalmasabb terület, de csuklóból, kézfejből, lábból vagy egyéb területről is vehető vér.) A beavatkozás általában kevesebb mint 3 percet vesz igénybe, majd a vérvételt követően a beteget vagy gondozóját megkérik, hogy legalább öt percig szorítson steril tampont a szúrás helyére, mert ez elősegíti a véralvadást, valamint megakadályozza a duzzanatot és a szúrás körül kialakuló sötét színű vérömlenyt.
A vérminta vizsgálata
A szakorvos által kért vizsgálatoktól függően a tőlünk levett vérmintát az elemzés előtt feldolgozzák, mert a legtöbb rutinvizsgálat csak így végezhető el pontosan. A mintát ezért néhány percig centrifugába helyezik, ahol szétválasztható a vér folyékony és sejtes része. A centrifugálás során az alvadt rész a sejtekkel együtt a kémcső alján marad, míg a szérum a kémcső tetejére kerül. Ha a teljes vérminta vizsgálatára van szükség (például teljes vérkép esetén), akkor a mintát feldolgozás nélkül elemzik.
A vérmintát a legtöbb esetben ma már a véranalizátor nevű berendezés elemzi. A vérelemző-berendezés óránként akár több száz minta elemzésére is képes, és az alkalmazott modern technológia révén az eredmények elektronikus és grafikus formában is megjeleníthetők. A vérsejtsüllyedés mérése azonban ettől eltérően történik. A megfelelően előkezelt (alvadásgátolt) vért speciális állványba állítják, és egy óra elteltével milliméterben olvassák le a vörösvértestek süllyedését. A leggyakrabban a gyulladásos reakciók diagnózisában, illetve a betegség lefolyásának megítélésében használatos ez a módszer, amelynek referenciaértékeiről és jelentőségéről szintén bővebb tájékoztatást kaphat új alkalmazásunkban.
Háziorvosi tanácsok a vérvétel kellemetlenségeinek elkerüléséhez
Az alábbi tanácsokat Dr. Hanyecz Vince háziorvos segítségével állítottuk össze:
Az alábbi tanácsokat Dr. Hanyecz Vince háziorvos segítségével állítottuk össze:
- Napi 8-10 pohár folyadék elfogyasztása elősegíti a jobb véráramlást, így a véna jobban látható és könnyebben megszúrható. A vizsgálatot megelőző napokban igyunk elegendő - legalább 2 liter - folyadékot.
- Várakozás közben vagy a vizsgálatra igyekezvén sétáljunk egyet, mert ez fokozza a véráramlást és jobban kiemeli a vénákat.
- Amennyiben nem kell koplalnunk a vizsgálat előtt, étkezzünk bőségesen az azt megelőző napon, mert ez is segíti a véráramlást.
- Kevésbé fájdalmas a szúrás, ha alkarunkat (illetve a szúrás helyét) naponta legalább négyszer bekenjük testápolóval. A testápolót célszerű azután alkalmazni, amikor víz érte a bőrfelületet, például fürdést, zuhanyzást, úszást követően.
- A meleg fokozza a vérkeringést, így a vérvételi asszisztens könnyebben találhatja meg a vénát. Várakozás közben ezért hagyjuk magunkon a kabátunkat vagy pulóverünket, és lógassuk lefelé a karunkat, mert ez fokozza a vérnyomást a vénákban.
- Ha Öntől korábban is nehezebb volt vért venni, akkor feküdjön le vagy melegítse kezét például a takaró alatt, mert ez általában könnyít a helyzeten.
- Ha szédülésre vagy ájulásra vagyunk hajlamosak, akkor ezt még a beavatkozás előtt közöljük a vérvételt végző szakemberrel.
- A vér fekve is levehető, így könnyebben elkerülhető az ájulás és az ezzel járó esetleges sérülés. Ha bármelyik pillanatban úgy érezzük, hogy szédülünk vagy netán elájulunk, azonnal közöljük ezt az asszisztenssel.
- Ha duzzanatot, vérömlenyt vagy fájdalmat tapasztalunk a vérvétel után, a fájdalom enyhítése érdekében kövessük az általános elsősegélynyújtás lépéseit: jegeljük vagy lássuk el hidegvizes borogatással a felületet és kíméljük az adott végtagot.
- Pontos értelmezés a leletekről
- A reggeli vizelet a legmegfelelőbb
