A tartósan fennálló krónikus stressz jelentősen károsíthatja immunrendszerünk működési hatékonyságát, így kevésbé tudunk védekezni a fertőzésekkel és a különböző kórokozókkal szemben. Hogyan hat a stressz az immunrendszer sejtjeire és szerveire? Miképpen védekezhetünk a káros hatások ellen?
Egy bizonyos szintig jótékony hatású a stressz
Ajánló
Az Egészséges immunrendszer kezdőoldala
10 tipp immunrendszerünk támogatására
Az immunrendszer karbantartása: egészséges táplálkozás
Az immunrendszer karbantartása: mozgás és sport
Az immunrendszer felépítése és működése
Korábban:
A stressz két oldala: nemcsak káros, hanem jó stressz is létezik
Stresszkonferencia: továbbra sem próbáljuk megelőzni a stressz káros hatásait
A mentális stressz szívre gyakorolt hatása
A mentális stressz hatásai szívkoszorúér-betegeknél
A stressz és a szívroham kapcsolata
A krónikus stressz bizonyítottan növeli a halálozási arányt
Napi harminc perc testedzés is segít megtartani az ideális testsúlyt
A könnyed testmozgás egészségesebb lehet az intenzív edzésnél
Biciklizés a gyógytornász tanácsai alapján
Kalkulátoraink:
Pirulapatika
A tartós stressz gyengíti a védekezőképességet
Káros stresszről akkor beszélünk, ha az állati vagy emberi szervezet már nem képes a helyzetnek megfelelően reagálni az őt érő érzelmi vagy fizikai jellegű veszélyekre. Az egyetemeken és a főiskolákon jól ismert jelenség, hogy vizsgaidőszakban a hallgatók gyakran megbetegszenek. A lázas fertőző betegségek megszaporodása részben a fokozott stresszterhelés következménye: több amerikai kutatóhelyen is igazolták, hogy a fiatal, egészséges diákok vérében vagy nyálában kimutatható ellenanyagszint a vizsgaidőszakban csökken, vagyis az átlagosnál könnyebben kapják meg a fertőzéseket. Az általános- vagy középiskolai stressz és a túlzott teljesítménykényszer is jelentősen befolyásolhatja a gyermekek ellenállóképességét.
A további, elsősorban pszichológiai jellegű stresszhatások - ezek közé tartozik a munkahelyi bizonytalanság, a tartós anyagi vagy státuszbeli lemaradás vagy a gazdaság kiszámíthatatlansága - szintén komolyabb stresszreakciókat eredményezhetnek. Az orvostudomány a lelki okokra visszavezethető, pszichoszomatikusnak nevezett betegségek hosszú sorát ismeri, melyek kialakulásában vagy előrehaladásában az érzelmi tényezőknek meghatározó szerepe van. Megjegyzendő, hogy a jelenleg hivatalos orvosi álláspont szerint minden betegség pszichoszomatikus, hiszen a biológiai okok mellett minden betegség kialakulásában szerepet játszhatnak a pszichés tényezők is. A leggyakrabban használt definíció szerint egy betegség akkor pszichoszomatikus, ha az orvosi vizsgálatok során nem találnak szervi elváltozást a tünetek mögött (részletesebben lásd: Pszichoszomatikus megbetegedések új megközelítésben).
Mitől gátlódnak az immunrendszer funkciói?
A fizikai és pszichológiai stressztényezők a katekolaminok (adrenalin és noradrenalin) és a mellékvese kéreghormonjainak fokozott termelését indítják be és tartják fenn. E hormonok hatására az immunrendszer különböző funkciói gátlást szenvednek, ami betegségekhez vezethet. Tartósan fennálló stressz esetén a mellékvesekéreg megnagyobbodik, így megindul a kortikoszteroid hormonok túltermelése. Ennek eredményeként az immunválaszokban résztvevő csecsemőmirigy és nyirokcsomók szöveti szerkezete megváltozik, működési aktivitásuk pedig jelentősen lecsökken.
A stresszreakcióban fontos szerepet játszó kortizol gátolja a gyulladást okozó vegyületek - hisztamin, prosztaglandinok - felszabadulását, így a természetes ölősejtek nem vagy csak csökkent mértékben jutnak el a kórokozó behatolásának helyszínére. A mikróbák elpusztításában alapvető fontosságú folyamat emiatt hibásan vagy csökkent mértékben zajlik csak le. A tartós stressz hatására a fehérvérsejtek működése és mozgása is gátlódhat: a gyulladt területek kapillárisaihoz érve a sejtek nehezen tudnak kitapadni az eret bélelő hámsejtek felszínére, emiatt nehezebben jutnak át rajtuk. Ennek következtében csak csökkent számban jutnak el a gyulladt szövetekhez és sokkal lassabban bontják le az idegen eredetű sejtek, baktériumok és az elhalt sejtek maradványait. A folyamat eredményeként elhúzódó, krónikus megbetegedés alakulhat ki.
Tippek a stressz csökkentésére
Az alábbi tanácsok betartása nemcsak a krónikus stresszállapot kialakulásának esélyeit csökkentheti, hanem az immunrendszer és a védekezőképesség erősítése szempontjából is kulcsfontosságú:
- Figyeljük szervezetünk saját figyelmeztető jelzéseit, amelyek kimerültségre utalhatnak.
- A stressz hatása alatt gyakran előfordul, hogy nem étkezünk rendszeresen, és sietségünkben sokszor egészségtelen ételeket fogyasztunk. Ezen tudatosan lehet csak változtatni: próbáljunk kiegyensúlyozott étrenden élni!
- Aktívan mozogjunk naponta legalább harminc percet, hiszen a rendszeres testmozgás stresszoldó hatású.
- Próbáljuk a kávéfogyasztást egy minimális szintre csökkenteni. A stressz csökkentése érdekében ne forduljunk a cigarettához, a dohányzás ugyanis jelentősen csökkenti az immunrendszer működésének hatékonyságát.
- Minden napra tervezzünk be egy kisebb pihenőt vagy relaxációt. Ez lehet olvasás, zenehallgatás, jóga vagy meditáció, esetleg egy meleg fürdő.
- Osszuk be megfelelően az időnket és előre tervezzük meg a napokat vagy heteket, hogy lehetőleg ne kelljen folyamatosan rohannunk.
- A rohanó, stresszel és teljesítménykényszerrel teli világban fordítsunk több gondot az alvás megfelelő körülményeinek biztosítására.
[origo] egészség
