Egy új amerikai tanulmány szerint az állásunk elvesztése még akkor is megbetegíthet, ha hamarosan sikerül újra elhelyezkednünk, bár abban eltérés mutatkozott az elbocsátottak között, hogy tömeges leépítésről vagy csak egyedi esetekről volt-e szó. A gazdasági válság és az egészségtudatosság összefüggéseit vizsgáló két hazai felmérés viszont egymásnak ellentmondó eredményekkel zárult: a Béres Egészség Hungarikum program keretében végzett vizsgálat szerint a magyar lakosság még mindig inkább csak az elméletek szintjén van tisztában az egészségmegőrzés fontosságával, a GfK Csoport piackutató felméréséből ezzel szemben az derült ki, hogy honfitársaink csaknem fele sokkal inkább odafigyel saját egészségére a jelenlegi válságban.
A tömeges leépítés a legkártékonyabb
Ajánló
A rovat legújabb cikkei:
Izmaink bioritmusa: tippek a reggeli, a délutáni és az esti edzéshez
Még a zsírdús táplálkozás mellett is jótékony hatású lehet a testedzés
A fogamzásgátló tabletták szedése lassíthatja a női izomtömeg növekedését
Női intimtorna vizeletvesztés ellen: új kampány a nők egészségéért
Nehezen megfogható, de valóban létező jelenség a tavaszi zsongás
Ezzel szemben némileg más eredmények adódtak abban az esetben, ha valaki saját maga szüntette meg munkaviszonyát, illetve nem tömeges, hanem csak elszigetelt, egyedi elbocsátás miatt került az utcára: a volt munkavállalók ilyenkor jelentős eltérést mutattak a saját egészségi állapotuk megítélésének tekintetében aszerint, hogy milyen munkát végeztek az elbocsátásukat megelőzően. Míg a kétkezi munkások a leépítésüket követően több mint kétszer olyan gyakorisággal minősítették egészségüket közepesnek vagy gyengének, addig a szellemi munkát végzők elbocsátása egyáltalán nem befolyásolta saját egészségi állapotuk megítélését - olvasható az EurekAlert beszámolójában.
Az új kutatás azt is kimutatta, hogy a betegebb emberek nagyobb valószínűséggel vesztik el munkájukat, a gyakori állásváltogatás pedig negatív hatást gyakorol azok egészségére is, akik azelőtt egészségesek voltak. "A mai gazdasági helyzetben, amikor bárki elveszítheti az állását, tisztában kell lennünk azzal, hogy ez milyen egészségügyi következményekkel járhat, emellett érdemes mindent megtennünk annak érdekében, hogy a negatív hatásokat enyhítsük" - mondta Kate Strully, a New York-i State Egyetem szociológusa, aki a Harvard Közegészségügyi Intézetének ösztöndíjasaként vezette a kutatást.
A tanulmányt a Panel Study of Income Dynamics (PSID) elnevezésű kutatás adatai alapján írták: a PSID egy az egész amerikai lakosságra nézve is reprezentatívnak tekinthető felmérés, amelyben körülbelül 9000 családot követnek nyomon 1968 óta. A jelenleg is zajló felmérésben egyaránt feljegyzik a családok gazdasági helyzetére, az egészségükre, illetve a szociális viselkedésükre vonatkozó adatokat. A munkahelyek elvesztésével kapcsolatos adatok ugyan 1999-ből, 2001-ből, illetve 2003-ból származtak, a mostani válság szempontjából azonban ugyanúgy aktuálisak maradtak, mint tíz évvel ezelőtt.
A szívbetegségek különösen komoly problémát jelenthetnek
A sokszor reménytelennek tűnő álláskeresés időszakában a szívinfarktus, a szélütés, a magasvérnyomás, illetve a cukorbetegség kialakulásának az esélye nőhet meg a leginkább - vélik az amerikai tanulmány szerzői. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára is egyetért azzal, hogy a jelenlegi gazdasági válság valóban elősegítheti a különféle betegségek kialakulását, különösen a szívbetegségekét. A társaság által nemrég kiadott sajtóközlemény például hangsúlyozza, hogy a rendszerváltást megelőző társadalmi krízis is egyértelműen megmutatkozott a halálozások számának emelkedésében.
A szívinfarktusok számát akár egy földrengés is képes megemelni, a kardiológus szakemberek ezért attól tartanak, hogy a jelenlegi válság ideje alatt - például a következő 1-2 évben - átmenetileg ismét növekedni fog a szív- és érrendszeri megbetegedések száma. De még ha ez nem is feltétlenül következik be, várhatóan akkor is csökkenni fog a rendszerváltás óta tapasztalható javulás üteme. Az egészségügyi statisztikák szempontjából 1994 volt a fordulat éve: míg 1993-ban a halálozások száma évi 150 ezer volt, ez a szám 2008-ra fokozatosan évi 130 ezerre csökkent. Ez idő alatt a születéskor várható élettartam mintegy 4,3 évvel emelkedett, vagyis hazánk megkezdte a felzárkózást az európai uniós átlagokhoz. A születéskor várható magyar élettartam azonban csak másfél-két évtized alatt érheti el a jelenlegi uniós szintet, legalábbis a legújabb számítások szerint.
A szívbetegségek világszínvonalú hazai kezelése csaknem felére csökkentette az infaktusos halálozást
Magyarországon a 4,3 éves élettartam-hosszabbodás felét a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében elért eredmények adják: a heveny szívizominfarktus okozta halálozások száma például évi 15 ezerről 8400 alá esett - olvasható a kardiológus társaság már idézett sajtóközleményében. Ennek a világraszóló eredménynek a hátterében a hazai azonnali szívkatéteres infarktusellátás rendszerének kialakítása áll. Jelenleg 16 szívkatéteres labor működik az országban, ezek közül 11 üzemel huszonnégy órás rendszerben. A területi lefedettség Gyula és környékének kivételével jónak mondható. A szakmailag ideálisnak tartott maximális távolság 60 kilométer, Gyulától és környékétől azonban a legközelebbi debreceni vagy szegedi infarktusügyeleti központ is mintegy száz kilométerre fekszik.
A témáról a szív- és érrendszeri betegségekkel foglalkozó alrovatunkban olvashatnak bővebben:
Magyarországon a 4,3 éves élettartam-hosszabbodás felét a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében elért eredmények adják: a heveny szívizominfarktus okozta halálozások száma például évi 15 ezerről 8400 alá esett - olvasható a kardiológus társaság már idézett sajtóközleményében. Ennek a világraszóló eredménynek a hátterében a hazai azonnali szívkatéteres infarktusellátás rendszerének kialakítása áll. Jelenleg 16 szívkatéteres labor működik az országban, ezek közül 11 üzemel huszonnégy órás rendszerben. A területi lefedettség Gyula és környékének kivételével jónak mondható. A szakmailag ideálisnak tartott maximális távolság 60 kilométer, Gyulától és környékétől azonban a legközelebbi debreceni vagy szegedi infarktusügyeleti központ is mintegy száz kilométerre fekszik.
A témáról a szív- és érrendszeri betegségekkel foglalkozó alrovatunkban olvashatnak bővebben:
- A tömeges leépítés a legkártékonyabb
- Az egészséghez a lelki értelemben vett jólét is hozzátartozik
