A daganatos betegségekről számtalan tévhit kering a köztudatban. A Rákgyógyítás nevű, tumoros elváltozásokkal és azok kezelési lehetőségeivel foglalkozó honlap új sorozata igyekszik a leggyakrabban előforduló állításokat górcső alá venni, hogy a betegség megelőzésével és gyógyításával kapcsolatban mind az érintettekben, mind pedig az érdeklődőkben reálisabb kép alakulhasson ki a rákbetegségről. Az alábbiakban a Rákgyógyítás portáljának anyagát közöljük, változtatás nélkül.

Melanomasejt osztódás közben: az áttéteket képező bőrrák az egyik legveszélyesebb daganattípusok közé tartozik
Ajánló
Sokan szinte észre sem veszik a kellemetlenségeket, a kezelés után némi pihenést követően folytatják a mindennapjaikat, ellátják feladataikat, munkába járnak. A betegség és a terápia típusától, a szervezet általános állapotától is függ tehát, ki hogyan reagál a gyógyszerekre. Minden esetben fontos ugyanakkor tudni, hogy a mellékhatások jelentős részben csillapíthatók, ezért azokról mindig be kell számolni a kezelőorvosnak.
Nem igaz, hogy a kemoterápia másokra is hatással van
Egyetlen rákbetegség sem fertőző: egy daganatos beteggel való együttlét, érintkezés, közös evőeszközök használata, de a szexuális élet sem rejt kockázatot. Ugyanez igaz a daganatellenes kezelés során alkalmazott gyógyszerekre is. A kemoterápia - akár infúzió, akár injekció vagy tablettás formában alkalmazzák - sincs hatással másokra, a lebomló vegyületek éppúgy ürülnek ki a szervezetből mint más anyagok, s ebben a formában nem hordoznak közvetlen veszélyt.
Nem igaz, hogy a vérből előre lehet jelezni a rákot
A vérből kimutatható tumormarkerek vizsgálata önmagában nem alkalmas szűrésre, mivel értékük nemcsak daganatok miatt változhat: a magasabb értékek nemcsak rákos folyamatot jelezhetnek, hanem gyulladás miatt is megemelkedhetnek. Ennek az ellenkezője is előfordulhat, azaz olykor egy előrehaladott rák esetén is megtörténhet, hogy a vér tumormarker értékei normális szinten maradnak.
Mire jók akkor a tumormarkerek? Az értékek folyamatos követése a már diagnosztizált betegek esetén jelzőül szolgálhat a daganatellenes terápia hatásosságának mérésében, illetve - ugyancsak az adott beteg korábbi eredményeit ismerve - figyelmeztethet az esetleges kiújulásra. A magasabb tumormarker érték miatt általában kontrollvizsgálat történik, és ha ez ismét magasabb, illetve növekvő értéket mutat, akkor rendszerint képalkotó vizsgálatokat (röntgen, ultrahang, csontizotóp, MRI...) kezdeményeznek annak kiderítésére, mi állhat a változás hátterében.
Nem igaz, hogy nem lehet megelőzni a rákot
A tumorok egy jelentős része mai tudásunk szerint valóban nem előzhető meg, például nincs olyan módszer, amivel a hererákot vagy az agydaganatokat ki lehetne küszöbölni. A kockázat sok tumor esetében viszont csökkenthető, az életmódunkkal ugyanis gyakran magunk kísértjük a sorsot.
Ez leginkább a dohányosokra igaz, akiknél a tüdőrák mellett a szájüregi, gége- és garat-, gyomor-, vese- és húgyhólyagdaganatok is sokkal gyakrabban fordulnak elő, mint a nem dohányzók körében. A vastag- és végbélrákok rizikója magasabb a túlsúlyos és mozgásszegény életmódot folytató embereknél. A túlzott alkoholfogyasztás pedig - a növekvő cukorbetegség-kockázaton és a krónikus hasnyálmirigy gyulladáson keresztül is - növeli a hasnyálmirigyrák és a májdaganatok esélyét. A betegségek kockázatát nullára redukálni sajnos nem lehet, ezért fontosak a szűrések, illetve panaszok esetén az időbeni orvoshoz fordulás.
Az összeállítás a Rákgyógyítás magazin 3. számában jelent meg. A Tűzmadár Alapítvány által kiadott országos magazin negyedévenként 10 ezer példányban jut el az onkológiai centrumokba. Az ingyenes lap cikkeiben, riportjaiban és interjúiban a tévhitek ellen küzd, s olyan témákat dolgoz fel, amelyek meghatározzák a rákbetegek mindennapjait: kezelések, mellékhatások, klinikai kutatások, fájdalomcsillapítás, a betegség lelki vonatkozásai, a családi kapcsolatok alakulása.
Forrás: Rákgyógyítás








