A biológiai kísérletekkel foglalkozó FASEB Journal egyik új tanulmánya szerint növényi eredetű élelmiszerek fogyasztásával is kivédhetőek lennének az influenzavírusok tüdőre gyakorolt káros hatásai. A kutatók állati és emberi sejtekkel végzett vizsgálati eredményeik alapján jutottak erre a következtetésre, az antioxidánsokban gazdag táplálkozás azonban ettől függetlenül is előnyös a számunkra.
Ajánló
A rovat legújabb cikkei:
Az akut tüdőkárosodás is kezelhetővé válhat
Hogyan károsít a cigarettafüst?
A dohányzás után a radon felelős a legtöbb tüdőrákért
Az első átfogó elemzések az új influenza tüdőt érintő hatásairól
Pályázat segíti a dohányosokat a leszokásban
Erős emlékek létrehozásával alakít ki függőséget a nikotin
Félrevezető feliratok a cigarettadobozokon
Hatékonyabb kockázatfelmérési módszer krónikus tüdőbetegségben
Az antioxidáns vegyületek döntően a növényi táplálékokban vannak jelen, ezért fontos, hogy mindennapi étrendünk 50-60 dekagramm zöldséget és gyümölcsöt is tartalmazzon. Az antioxidánsok a vörösborban és a csokoládéban is megtalálhatóak, egyes antioxidáns vitaminok - például az A- és az E-vitamin - pedig az állati eredetű élelmiszerekben is megtalálhatóak.
Az influenzafertőzés is felszaporítja a szabadgyököket
A biológiai kísérletek legújabb eredményeit bemutató FASEB Journal novemberi számában egy olyan tanulmányt olvashatunk, amely szerint az antioxidánsok az influenza elleni védekezésben is sokat segíthetnének. Az már eddig is ismert volt, hogy az influenzavírusok egyes esetekben akár komoly tüdőkárosodást is okozhatnak, többek között tüdőembóliát, illetve a légzést idővel megnehezítő folyadékfelhalmozódást (bővebben: Az első átfogó elemzések az új influenza tüdőt érintő hatásairól, Az influenza is folyadékfelhalmozódást okozhat a tüdőben).

Influenza-A vírusok transzmissziós elektronmikroszkóppal készített és digitális eljárással utólagosan színezett felvételei (Forrás: CDC)
Antioxidánsokkal is kivédhetőek lennének a tüdőt érintő szövődmények
A kutatócsoport három külön kísérletben derítette fel a fent említett eredményeket: elsőként békák petesejtjeibe juttatták be az emberi tüdő nátriumcsatornáit felépítő fehérjéket, majd megmérték az állati sejtekben kifejtett aktivitásukat. Ezt követően már nemcsak az emberi tüdőfehérjét, hanem az influenza fehérjeburkában található M2-t is befecskendezték a petesejtekbe: a mérések ekkor azt mutatták, hogy az M2 fehérje jelenlétében a nátriumcsatornák aktivitása jelentősen csökkent.
Molekuláris biológiai módszerekkel pontosan meghatározásra került az is, hogy az M2 fehérjének pontosan melyik alkotórésze felelős a nátriumcsatornák károsításáért. Azt is sikerült igazolni, hogy ha az M2 fehérjét az ioncsatornák működését gátló szegmens nélkül juttatják a petesejtekbe, akkor az M2 már nem képes kárt okozni a tüdőfehérjékben - olvasható a Sciencedaily oldalán.
A kísérlet harmadik fázisát ezután már úgy végezték el, hogy a károsító szegmenst is tartalmazó M2 fehérje és a nátriumcsatornák fehérjéje mellé olyan gyógyszereket is befecskendeztek, amelyek eltávolítják az oxidatív szabadgyököket. Ez szintén hatékonyan megóvta a tüdő hámsejtjeinek fehérjéit. Miután erről is sikerült megbizonyosodni, az egész kísérletsorozatot megismételték, a békák petesejtjei helyett azonban már emberi tüdősejtekbe juttatták be a vírus és a tüdő fehérjéit: a vizsgálatok eredményei teljes mértékben megegyeztek az előző három kísérletben tapasztaltakkal.
"Az influenzavírusok elleni védekezés fő eszközei továbbra is a védőoltások maradnak, kutatásunk azonban egy teljesen újfajta lehetőséget nyit a fertőzések kezelésére. Az antioxidánsok azt követően segíthetnének a tüdőt érintő károsodások megelőzésében, miután a vírus a szervezetünkbe került: az eredmények alapján elmondható, hogy az antioxidánsok célzott alkalmazása komoly haszonnal járhatna az influenza tüdőt érintő szövődményeinek jövőbeli megelőzésében" - mondta Sadis Matalon, a tanulmány egyik társszerzője.
[origo] egészség








