A lakosság számához viszonyítva Európában Magyarországon halnak meg a legtöbben krónikus obstruktív légúti betegségben: a COPD a becslések szerint több mint félmillió magyart érint. Mindez annak ellenére van így, hogy a COPD felismerésével és kezelésével ma már lehetőség nyílik rá, hogy a betegek állapota jelentősen javuljon és meghosszabbodjon a várható élettartam. Az idei COPD Világnap ezt a gondolatot helyezi a kommunikáció középpontjába: az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezéséhez 2009-ben mintegy 50 ország csatlakozott, hogy november 18-án világszerte felhívják a figyelmet erre a tüdőbetegségre.
Az egyetlen olyan halálok, amelynek gyakorisága világszerte nő
A COPD első számú oka a rendszeres dohányzás, de a passzív dohányzás ugyanígy kiválthatja a kezdeti tüneteket
Ajánló
A rovat legújabb cikkei:
Antioxidánsokkal az influenza ellen
Az akut tüdőkárosodás is kezelhetővé válhat
Hogyan károsít a cigarettafüst?
A dohányzás után a radon felelős a legtöbb tüdőrákért
Az első átfogó elemzések az új influenza tüdőt érintő hatásairól
Pályázat segíti a dohányosokat a leszokásban
Erős emlékek létrehozásával alakít ki függőséget a nikotin
Félrevezető feliratok a cigarettadobozokon
Hatékonyabb kockázatfelmérési módszer krónikus tüdőbetegségben
Bár a COPD egyre növekvő arányban fordul elő a fejlődő országokban, Európában sem ismeretlen, hiszen az európai felnőttek több mint 10 százalékában mutatható ki a légúti áramlás akadályozottsága. Magyarországon egyelőre sajnos nincsenek pontos epidemiológiai adatok, de a becsült betegszám így is 500 ezer főre tehető. A Központi Statisztikai Hivatal halálozási adatait tekintve kitűnik, hogy Európában a lakosság számához viszonyítva nálunk halnak meg a legtöbben a krónikus tüdőbetegség következtében. A betegek többsége ráadásul nem is tud betegségéről: a becslések szerint a magyar COPD-sek mindössze 20 százalékát diagnosztizálják.
2009. november 18. - a COPD Világnapja
A krónikus obstruktív légúti betegség jelenleg a rendkívül súlyos mortalitási adatok ellenére is csak egy viszonylag kevéssé ismert kórkép: a világ vezető szervezetei épp ezért már korábban elkezdték tájékoztató tevékenységüket, amely a prevenciót és a COPD-s betegek segítését szolgálja. 1997-ben a WHO vezetésével alakult meg a témáért felelős Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease (GOLD) szervezet, amelynek nemzetközileg ismert orvosok, szakemberek és aktivisták a tagjai. A GOLD szervezi meg minden évben a COPD Világnapját is, amelynek idén egy pozitív gondolat - "Breathless not helpless" - lett a szlogenje: mindez azt hivatott közvetíteni, hogy a COPD-ben szenvedők számára is van segítség, hiszen a megfelelő programokkal, gyógyszerekkel és a szükséges életmódbeli változtatásokkal jelentősen javítható a betegek életminősége.
A COPD Világnaphoz idén 50 ország csatlakozott: hazánkban a Magyar Tüdőgyógyász Társaság tájékoztatja a nagyközönséget a betegségről, illetve arról, hogy mit tehetnek a COPD-ben szenvedő betegek és hozzátartozóik.
Mi az a COPD?
A krónikus obstruktív tüdőbetegség egy progresszív, krónikus kór, amely ma már megelőzhető és kezelhető. A betegség kialakulását elsősorban a dohányzás és a passzív dohányzás segíti elő, amit aztán tovább ronthat a fokozott légszennyezettség. A COPD hosszú ideig pusztítja alattomosan a tüdőt, de panaszt többnyire csak akkor okoz, ha a légzési teljesítmény közel fele már elveszett.
A betegek leggyakrabban tartós köhögés, köpetürítés és fulladás miatt keresik fel orvosukat; további tünetek lehetnek még a nehézlégzés, a kilégzéskor időnként sípoló hang, a fáradékonyság és a terhelhetőség csökkenése. Súlyos esetben a fulladás már olyan mértékű, hogy a beteg munkaképtelenné válik, nehezére esik a mozgás és a hétköznapi teendőit sem tudja elvégezni. Mindezek a tünetek depresszióssá és enerválttá tehetik a betegeket, és a legtöbb COPD-s ebben az állapotban gyakorlatilag már képtelen bármilyen életmódbeli változást véghezvinni.
A betegek tünetei és általános állapota súlyos terhet ró a családtagokra is. Hazánkban jelenleg a COPD-ben szenvedőknek kevesebb mint 20 százaléka diagnosztizált: ennek oka, hogy a betegek nem ismerik a panaszaik pontos hátterét és annak jövőbeli veszélyeit, ráadásul az állapotuk javításának gyógyszeres megoldásával sincsenek tisztában. A jellegzetes tüneteket a dohányzás szükségszerű velejárójaként élik meg, és éppen ezért nem fordulnak orvoshoz. A COPD-sek általában akkor kerülnek szakemberhez, amikor a betegség már előrehaladott állapotban van, és a légzőképesség fele, vagy nagyobb része már elveszett. A betegek kezelése komoly terheket ró a nemzetgazdaságokra is: a COPD kapcsán Európában évente 4,7 milliárd eurót költenek járóbeteg-ellátásra, 2,9 milliárd eurót fekvőbeteg-ellátásra és 2,7 milliárd eurót gyógyszerekre.
Van megoldás!A krónikus obstruktív tüdőbetegség egy progresszív, krónikus kór, amely ma már megelőzhető és kezelhető. A betegség kialakulását elsősorban a dohányzás és a passzív dohányzás segíti elő, amit aztán tovább ronthat a fokozott légszennyezettség. A COPD hosszú ideig pusztítja alattomosan a tüdőt, de panaszt többnyire csak akkor okoz, ha a légzési teljesítmény közel fele már elveszett.
A betegek leggyakrabban tartós köhögés, köpetürítés és fulladás miatt keresik fel orvosukat; további tünetek lehetnek még a nehézlégzés, a kilégzéskor időnként sípoló hang, a fáradékonyság és a terhelhetőség csökkenése. Súlyos esetben a fulladás már olyan mértékű, hogy a beteg munkaképtelenné válik, nehezére esik a mozgás és a hétköznapi teendőit sem tudja elvégezni. Mindezek a tünetek depresszióssá és enerválttá tehetik a betegeket, és a legtöbb COPD-s ebben az állapotban gyakorlatilag már képtelen bármilyen életmódbeli változást véghezvinni.
A betegek tünetei és általános állapota súlyos terhet ró a családtagokra is. Hazánkban jelenleg a COPD-ben szenvedőknek kevesebb mint 20 százaléka diagnosztizált: ennek oka, hogy a betegek nem ismerik a panaszaik pontos hátterét és annak jövőbeli veszélyeit, ráadásul az állapotuk javításának gyógyszeres megoldásával sincsenek tisztában. A jellegzetes tüneteket a dohányzás szükségszerű velejárójaként élik meg, és éppen ezért nem fordulnak orvoshoz. A COPD-sek általában akkor kerülnek szakemberhez, amikor a betegség már előrehaladott állapotban van, és a légzőképesség fele, vagy nagyobb része már elveszett. A betegek kezelése komoly terheket ró a nemzetgazdaságokra is: a COPD kapcsán Európában évente 4,7 milliárd eurót költenek járóbeteg-ellátásra, 2,9 milliárd eurót fekvőbeteg-ellátásra és 2,7 milliárd eurót gyógyszerekre.
Az idei COPD Világnap legfontosabb üzenete, hogy a COPD-re igenis létezik megoldás. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság vezetője, Prof. Dr. Somfay Attila ezzel kapcsolatban elmondta: "Sajnos a legtöbb COPD-s beteg nem tud arról, hogy beteg a tüdeje, vagy ha már diagnosztizálták nála a betegséget, akkor sem tesz semmit, hogy az állapota javuljon. A betegek többsége már évtizedek óta dohányzik, így ha a kezelés folyamán első lépésként a cigaretta azonnali megvonását javasoljuk, többnyire reménytelen vállalkozásnak érzik a gyógyulást. Szerencsére ma már léteznek olyan programok és kezelések, amelyek enyhítik a tüneteket és a dohányzásról való leszokásban is segítenek" - hangsúlyozta a szakember.
"Fulladáscsökkentő hörgőtágítókkal, a mellkas feszülését mérséklő légzőgyakorlatokkal és a fokozatosan bővülő dinamikus tréningprogramokkal elérhető, hogy a beteg energiája visszatérjen, könnyebben mozogjon és el tudja látni alapvető hétköznapi feladatait. Ezek a pozitív változások pedig új motivációt keltenek a betegben, ami által lesz ereje ahhoz, hogy lemondjon a dohányzásról. A legfontosabb célunk az, hogy minél több COPD-s beteg forduljon szakemberhez, ahol elvégzik a diagnózishoz elengedhetetlen egyszerű légzésfunkciós vizsgálatot, terápiás tervet készítenek és szükség esetén a rehabilitációs kezelést is elérhetővé teszik. Így már néhány hét után is érzékelhető lesz a javulás" - mondta Dr. Somfay.
[origo] egészség
