Manon Cox, a holland Wageningen Egyetem frissen doktorált hallgatója tézisében egy olyan eljárást ismertet, amellyel hatékony influenzavakcina állítható elő legalább kétszer olyan gyorsan, mint a vírus szaporításához hagyományosan használt tyúktojásokkal. Az ötlet egyébként nem új, sőt már klinikai tesztekkel is igazolták az ily módon előállított influenzavakcina biztonságosságát. Az amerikai Protein Sciences cég idén júniusban már a világjárványt okozó H1N1 elleni védőoltásokat is előállított ezzel a módszerrel.
Nem a tyúktojás az egyetlen lehetséges megoldás az influenzaoltások előállításához
Ajánló
A rovat legújabb cikkei:
A vízipipa sem veszélytelenebb a cigarettánál
A fiatalabb betegeknél is hatékony az új COPD terápia
Krónikus tüdőbetegség: Európában Magyarország vezeti a halálozási listát
Antioxidánsokkal az influenza ellen
Az akut tüdőkárosodás is kezelhetővé válhat
Hogyan károsít a cigarettafüst?
A dohányzás után a radon felelős a legtöbb tüdőrákért
Az első átfogó elemzések az új influenza tüdőt érintő hatásairól
Pályázat segíti a dohányosokat a leszokásban
Egy világjárvány esetén a vakcinagyártás gyorsasága korántsem elhanyagolható szempont: ez jól érzékelhető volt már a mostani világjárvány kitörését megelőző hónapokban is, hiszen csaknem végig kérdéses volt, hogy sikerül-e a védőoltást időben és a megfelelő mennyiségben előállítani. Tyúktojások felhasználásával jelenleg 3-6 hónapig tart egy újfajta influenza-vírustörzs elleni vakcina előállítása, a termelési kapacitást pedig - a tojások korlátozott elérhetősége miatt - nem lehetséges rövid idő alatt megnövelni. A holland doktorandusz által részletesen kifejtett gyártási módszer éppen ezt a problémát hidalja át: az eljárással 45 napon belül legyártható annyi vakcina, ami már kereskedelmi mennyiségnek tekinthető - olvasható az egyetem közleményében.
A gyártáshoz felhasznált bakulovírusok csak a rovarsejtekben képesek szaporodni, gerinces fajok között pedig nem terjedőképesek, így ideálisak az influenza RNS-ek "vakcinagyártó" sejttenyészetekbe történő bejuttatására. A rovarsejtekben ezzel a módszerrel nagy mennyiségben termeltethetőek a védőoltásba is bekerülő hemagglutinin fehérjék, amelyek mozgósítják immunrendszerünket az influenzavírusokkal szembeni védekezésre. A rovarsejtes előállítási módszer további előnye, hogy ezt a vakcinát tojásallergiában szenvedő embereknek is be lehetne adni, hiszen a gyártás során nem kerülhetnek az oltásba tojásfehérje maradványok.
Az általánosan még korántsem elterjedt módszerrel készült védőoltásokat klinikai vizsgálatokban is tesztelték: a vizsgálatokba 460 egészséges embert vontak be, akiket egy háromféle elölt vírustörzset tartalmazó vakcinával oltottak be. Ezt követően senkinél nem alakultak ki a szezonális influenza tünetei. Később három utánkövető tanulmányt is elvégeztek, amelyekben összesen 3000 személy vett részt: a beoltottak között senkinél nem figyeltek meg súlyos mellékhatásokat. Sőt, a klinikai vizsgálatokat végző kutatók állításai szerint ez a vakcina valamivel fokozottabb antitest-termelést indított be a beoltottak mintegy felének szervezetében, mint a jelenleg használatos influenzavakcinák.
Amint arról az MTI júniusban beszámolt, a Protein Sciences nevű amerikai cég a rovarsejtes módszerrel állított elő százezer darabot már a H1N1-es új influenza elleni vakcinából is. Az Egyesült Államok egészségügyi minisztériuma szerződést is kötött a vállalattal, melyet a későbbiekben akár további öt évre is kibővíthetnek. Ha a vállalat megkapja a tömeges gyártáshoz szükséges végső engedélyeket, akkor egy új járvány kitörésétől számított hat hónapon belül akár 50 millió adag influenzavakcinát is képesek lesznek előállítani.
[origo] egészség
